Egy óra, két rakéta, három műhold

Alig több mint egy óra különbséggel Bajkonurból, majd Kourouból álltak pályára pénteken a távközlési mesterséges holdak.

Május 20-án az első startra Kazahsztánból, egy orosz Proton hordozórakéta segítségével került sor, magyar idő szerint 21:15-kor. A kanadai Telesat cég tulajdonában álló Telstar-14R Brazíliát és az amerikai kontinens más részeit fedi majd le szélessávú internetes és videószolgáltatással. A műhold másik neve Estrela do Sul-2 (jelentése portugál nyelven déli csillag). A manapság a kereskedelmi távközlési műholdaknál megszokott 15 éves élettartamra tervezett, 46 Ku-sávú transzpondert és öt antennát használó műhold a 2004-ben felbocsátott Telstar-14-et helyettesíti, amelynek annak idején nem nyílt ki az egyik napelemtáblája, így nem húzta sokáig. A Telstar-14R állomáshelye az Egyenlítő fölött húzódó geostacionárius pályán, 63° nyugati hosszúságnál lesz.

A Telstar-14R műholdat is a Space Systems/Loral cég építette, mint meghibásodott, fele akkora méretű elődjét. (Fantáziakép: Space Systems/Loral)

Ez volt a Proton rakéta idei első startja, s 2011-re még vagy egy tucatnyit vettek tervbe. Ebből 7-8 kereskedelmi indítás, 4-5 orosz kormányzati megrendelés lesz. Bár a 12-es szám nagyjából megfelel a Proton éves teljesítményének, most – mivel már május van – jobban kell igyekezni, hogy a tervet tartani lehessen. Mindenesetre az előkészítés folyamata olyan gyors, hogy elvileg akár 15 naponként lehetne Proton rakétát indítani Bajkonurból.

A pénteki nap második indítása során egyszerre két műhold állt olyan átmeneti pályára, ahonnan rövidesen ugyancsak geostacionárius pozícióba emelkednek. Az európai Ariane-5 ECA nehézrakéta a francia guyanai Kourou űrközpontból emelkedett a magasba, közép-európai idő szerint 22:38-kor. Utolsó fokozatától elsőként az ST-2, amjd az indiai GSAT-8 műhold vált el.

Az ST-2 a Föld körül. (Fantáziakép: Mitsubishi Electric Corp.)

Az ST-2 egy szingapúri-tajvani közös vállalat tulajdona, Japánban épült. Ha minden jól megy, a tesztelések után július elején állhat üzembe a 88° keleti hosszúságnál levő geostacionárius pozícióban. Az 1998-ban indított, élettartama vége felé járó ST-1-et váltja fel. Feladata az ázsiai és közép-keleti térség lefedése fix és mobil földi terminálokat használó adatátviteli szolgáltatásokkal. Fedélzetén 6 antenna, 40 Ku-sávú és 10 C-sávú transzponder kapott helyet.

GSAT-8. (Fantáziakép: ISRO)

Az indiai GSAT-8 12 évesre tervezett küldetését június közepén kezdheti, 55° keleti hosszúságnál, ugyancsak geostacionárius pályán. Műsorszóró és navigációs szolgáltatásokat nyújt majd. Az Indiai Űrügynökségnek (ISRO) ez az eddigi egyik legnagyobb tömegű és energiafelhasználású űreszköze. A hazai felhasználású távközlési szolgáltatásokat 24 Ku-sávú transzponderrel oldják meg. Emellett az amerikai GPS navigációs műholdrendszer jeleit pontosító és kiegészítő indiai GAGAN rendszer része is lesz a GSAT-8.

Az Ariane-5 legközelebb az európai ASTRA-1N és a japán BSAT-3c műholdat juttatja Föld körüli pályára, várhatóan július elején.

Kapcsolódó cikkek:
Sikeres volt az idei év első startja

Kapcsolódó linkek:
A Proton rakéta pénteki startjáról (Spaceflight Now)
Az Ariane-5 rakéta pénteki startjáról (Spaceflight Now)