Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Kína az élen maradna
(Rovat: Kína a világűrben, Kínai rakéták - 2019.12.26 07:15.)

2020-ban Kína nemcsak új hordozórakétákat és távoli küldetéseket indítana, hanem a startok számát tekintve – az elmúlt két évhez hasonlóan – világelső maradna.

Csuang Csing-kuo (Zhuang Jingguo), a Kínai Repülési és Űrtudományi és Technológiai Vállalat (CASC, China Aerospace Science and Technology Corporation) főmérnöke a novemberben megrendezett 5. Kínai Nemzetközi Kereskedelmi Repülő- és Űrfórum (Fifth China International Commercial Aerospace Forum) alkalmából bejelentette a sajtó képviselőinek, hogy az állami vállalat 2020-ban mintegy 30 űrindítást tervez. Ebbe beleértendők a Marshoz és a Holdra indítandó küldetések, valamint a Beidou rendszer kiépítésének befejezése. A kínai magánvállalatok startjai viszont ezen felül járulnak hozzá az ország űrindításaihoz.

Az űrindítások számát tekintve Kína először 2018-ban lett világelső, amikor 39 rakétaindítást hajtottak végre (amelyek közül 38 sikeres volt), ezzel jelentősen túlszárnyalva az ország addigi rekordját, a 2016-os 22 startot. 2019-ben a kínai–brazil távérzékelő műhold decemberi startja már a 33. kínai indítás volt (ebből 31 sikeres), amivel ismét messze megelőzik az Egyesült Államokat. A pályára állított tömeget tekintve azonban Kína elmarad nemcsak az Egyesült Államoktól, hanem Oroszországtól is. 2020-ban azonban az Egyesült Államok felzárkózhat (vagy visszaveheti az elsőséget), mert csak a SpaceX a Starlink rendszer kiépítése keretében 24 indítást tervez.


2019-ben a legtöbb kínai rakétát Hszicsangból (Xichang) indították. (Kép: CASC)

A két legjelentősebb kínai start 2020-ban minden bizonnyal Kína első bolygóközi küldetésének (Mars-szondájának), illetve a Csang’e–5 holdszondának az indítása lesz. 2020 első félévére tervezik a Hosszú Menetelés rakéta 5B változatának tesztrepülését. Ez a három indítás azonban attól függ, sikerül-e a Hosszú Menetelés-5 hordozórakétának még idén újra hadrendbe állnia.

A Hosszú Menetelés-5 rakéta 5B változatát alacsony Föld körüli pályára indítandó küldetések számára tervezték. Első hasznos terhe egy új generációs, embereket szállító űrhajó legénység nélküli tesztrepülése lesz. Az új űrhajót Kína a Föld körüli pályánál távolabbra indítandó küldetések számára fejleszti, így annak 2020-as próbarepülése hasonló lesz az amerikai Orion űrhajó 2014-es Flight Test-1 (EFT-1) próbarepüléséhez. Az 5B változat sikeres repülése esetén Kína 2021-ben elkezdheti űrállomásának kiépítését. Az említettek mellett prioritást élvez az ország műholdas navigációs rendszere, a Beidou kiépítésének befejezése.

2020-ban várható a Hosszú Menetelés-8 (LM-8) folyékony hajtóanyagú hordozórakéta próbarepülése. A rakétát elsősorban napszinkron pályára történő indítások céljára fejlesztették. A CASC közleménye szerint az LM-8 rakéta 5 tonna hasznos terhet lesz képes napszinkron pályára állítani, míg geostacionárius átmeneti pályára 2,8 tonna hasznos terhet emelhet magasba. A két segédrakétával induló, kerozinnal és folyékony oxigénnel hajtott LM-8 lesz Kína első hordozórakétája, amely függőleges helyzetben visszaereszkedik a Földre. A rakéta első startját még 2018-ra tervezték. Ugyancsak 2020-ban várható, hogy kipróbálják a CASC megbízása alapján a Sanghaji Űrrepülés-technológiai Akadémián fejlesztett Hosszú Menetelés-6A rakétát, amelynek első fokozatába két, 120 tonna tolóerejű hajtómű kerül, amit négy szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta egészít ki.

A Hosszú Menetelés–8 rakéta startját és függőleges helyzetben történő leszállását bemutató animáció. (Forrás: Xinhua News / YouTube)

Új rakétatípust szándékozik bemutatni az állami tulajdonú China Academy of Launch Vehicle Technology (CALT) cég leányvállalata, a China Rocket Co. Ltd. Augusztusban sikerrel próbálták ki a napszinkron pályára 200 kg teherbírású Csielung-1 (Jielong-1, Smart Dragon-1, SD-1, Okos Sárkány-1) rakétájukat, 2020-ban ennek továbbfejlesztett, 500 kg teherbírású változatát, a Csielung-2-t szándékoznak kipróbálni. Eközben folyik az 1,5 t teherbírású Csielung-3 fejlesztése.

Úgy tűnik, jövőre is gyakran szerepelnek majd a hírekben a kínai magáncégek. A pekingi székhelyű iSpace Hyperbola-1 (SQX-1) rakéta júliusi sikeres indítását követően 2020-ra a rakéta további startjait tervezi. A OneSpace cég a 2019. márciusi sikertelen startot követően 2020-ban újra próbálkozik. A pekingi Xinghe Dongli Space Technology Co. Ltd. (Galactic Energy) 2020 márciusában szándékozik kipróbálni Ceres-1 szilárd hajtóanyagú rakétáját. A Landspace cég Csucsüe-1 (Zhuque-1) rakétájának 2018-as kudarcát követően Csucsüe-2 (Zhuque-2) fejlesztése folyik, ennek kísérleti repülése azonban csak 2021-ben várható. A China Aerospace Science and Technology Corporation (CASIC) a Kuajcsou-1A (Kuaizhou-1A) rakéta további startjait tervezi, miközben többszöri halasztás után 2020-ban bemutatkozhat Kuajcsou-11 (Kuaizhou-11) rakétájuk is.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024