Akcióban a Sicsien-21
(Rovat: Kínai műholdak, A nemzetbiztonságért , Környezetünk védelme - 2022.01.31 07:15.)

A kínai műhold olyasmit hajtott végre a magasban, geostacionárius pályán, amit eddig csak amerikaiak csináltak.

Amikor 2021 októberében a Sicsien-21 (Shijian-21) egy Hosszú Menetelés-3B rakétával elindult Hszicsangból (Xichang), a hivatalos kínai hírügynökségi jelentések – nem szokatlan módon – lényegében semmi pontosat nem árultak el a tervezett küldetéséről. Feladata pedig „főleg” az űrszemét ellen használható technológiák kipróbálása lesz – írtuk akkor. A startról beszámoló cikkünk így zárult: A műhold titkos jellege, illetve az a tény, hogy az űrszemét keletkezésének megelőzésére alkalmas műveletek a geostacionárius pályán (megközelítés, esetleg elvontatás, üzemanyag-utántöltés vagy üzemidő-hosszabbítás) polgári és katonai alkalmazásokra használhatók, előre vetítik, hogy a külföldi szakértők figyelemmel fogják kísérni az új kínai műhold sorsát.

Nos, nem kellett sokat várni, és kiderült, mire is képes az új kínai űreszköz. A műholdak követésére szakosodott szervezetek megfigyelései szerint december végén a Sicsien-21 megközelített egy geostacionárius pályán keringő, működésképtelenné vált kínai navigációs műholdat, a Beidou-2 (Compass) G2-t. Ez még 2009 áprilisában indult, 2010 óta irányítatlanul sodródik, egyes vélemények szerint időközben akár darabok is szakadhattak le róla. A kifinomult műveletek eredményeképp a két űreszköz összekapcsolódott, majd a Sicsien-21 hajtóműveinek köszönhetően a 36 ezer km-es magasságból még 3000 km-rel tovább emelkedtek. Ez még sokkal több, mint a szokásos „temetői” pálya magassága, hiszen általában csak 300 km-rel a zsúfolt és értékes geostacionárius pályaív fölé szokták emelni a működésből kivonandó műholdakat, hogy ne legyenek az útban az újabbak számára.

A Sicsien-21 (SJ-21) manőverei a Beidou-2 G2 műholddal, január 19–26. között. (Forrás: ExoAnalytic Solutions / YouTube)

A Sicsien-21 január 22-én hajtotta végre a nagy manővert, majd 26-án le is vált a geostacionárius pályáról eltakarított Beidou műholdról, visszatérve az eredeti, 36 ezer km körüli pályamagasságba.

A pályák ábrázolása a manőverek előtt és alatt. (Forrás: COMSPOC / YouTube)

Európai és amerikai cégek ugyancsak dolgoznak a geostacionárius pályán végrehajtható műhold-megközelítő műveletek megvalósításán. Korábbi híreinkben is olvashattak a Northrop Grumman leányvállalata, a Space Logistics két üzemidő-meghosszabbító küldetéséről (MEV-1 és MEV-2, Mission Extension Vehicle). Ezek képeket is nyilvánosságra hoztak arról, ahogy megközelítettek és befogtak még használható állapotban levő távközlési műholdakat, hogy újra manőverező képességgel felruházva őket, kitolják hasznos élettartamukat.

A kínaiak nem verték nagydobra most demonstrált képességüket. Ahogy egy bicskával lehet almát hámozni vagy embert ölni, úgy ezt a tudást is lehet jó és rossz célra hasznosítani. A geostacionárius pályán már útban levő, tönkrement űreszközök eltávolítása, az űrszemét eltakarítása – pontosabban ebben a magasságban, a földi légkörtől messze inkább a „szőnyeg alá söprése” – felelős magatartás az űrtevékenység fenntartható jövője szempontjából. De természetesen úgy is lehet tekinteni erre a képességre, mint támadó eszközre, ha a befogandó célpont esetleg egy másik ország kiiktatni kívánt műholdja volna... Mivel a Sicsien-21 fejlesztője, az állami tulajdonú CASC (China Aerospace Science and Technology Corporation) semmit nem árult el a műhold céljairól és műszaki paramétereiről, amerikai megfigyelők élnek a gyanúperrel, hogy legalább részben katonai aspektusai is vannak a programnak.

Szakértők szerint az elmúlt néhány évben egyre gyakoribbá váltak az „érdekes” manőverek más-más országok műholdjai részvételével. Ugyancsak ebben a hónapban például egy amerikai kémműhold (USA-270, más néven GSSAP-3, indult 2016 augusztusában) közelített meg két, feltehetően hasonló célú, hivatalosan technológiai kísérleteket végző kínait (Sijen-12-01 és -02, indultak nemrég, tavaly december 23-án). A külső szemlélő számára kézenfekvőnek tűnik az amerikaiak kíváncsiskodása. A megfigyelők szerint a megközelítés néhány napja alatt a műholdak mozgásából kiderült, hogy a kínai irányítók is reagáltak az eseményekre, kitértek a közeledés elől. A legnagyobb közelség idején is nagyobb volt a távolság 70 km-nél, a világűrjog nem tiltja az ilyesmit. Az eset inkább azért tanulságos, mert ezek szerint a kínaiak pontosan nyomon követték és értelmezték a történéseket, tökéletesen reagáltak az idegen űreszköz felbukkanására a közelben, vagyis fel voltak készülve az efféle helyzetek kezelésére.

Amerikai GSSAP (Geosynchronous Space Situational Awareness Program) műholdakból épp a közelmúltban, január 21-én indult egy újabb páros. (Fantáziakép: U.S. Air Force)