Az ESA 2020-ban
(Rovat: Európai űrpolitika, Nyereség a kontinensnek - 2020.01.20 07:15.)

Jelentősen emelkedik a költségvetés, emellett két új hordozórakéta bemutatkozása, a Mars-program folytatása, napkutató szonda és sok más fontos esemény várható.

Johann-Dietrich (Jan) Wörner, az ESA főigazgatója január 15-én tartotta szokásos évindító sajtótájékoztatóját. (Kép: ESA)

Johann-Dietrich Wörner, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója január 15-én tartotta hagyományos évindító sajtótájékoztatóját, amelyen ismertette a 2020-ban az ESA előtt álló legfontosabb feladatokat. Ami a legfontosabb kérdést, a költségvetést illeti, arról a tavaly november végén tartott Miniszteri Tanácsülés kapcsán már szó volt portálunkon, ám az akkor közölt költségvetési diagramok három, illetve öt évre vonatkoztak. Most viszont a szokásos (bár formájukban kissé megújult) két költségvetési diagramon mutatjuk be, miként alakulnak az ESA 2020-as költségvetésében a bevételek, és mire fordítják a közel hétmilliárd eurót. Ezeket az ábrákat elsősorban a tavaly januári Wörner-sajtótájékoztatóról szóló cikkünkben közölt, 2019-es diagramokkal érdemes részleteiben is összevetni.

Az ESA 2020. évi költségvetése, annak forrásai szerint. A teljes költségvetés 6,68 milliárd euró, ami számottevő emelkedés a korábbi évekhez képest (a 2019-es 5,72 milliárd eurónál 16,8%-kal több). Az alsó, kis kördiagramról leolvasható, hogy az ESA költségvetésének mintegy 70%-át jelentik a tagállami hozzájárulások a kötelező és az önkéntes programokhoz. A további bevételek a közös programok finanszírozására az EU-tól (Copernicus, Galileo) és a meteorológiai műholdakat hasznosító Eumetsattól érkeznek. A tagállami befizetések mintegy 70%-át (és ezzel a teljes ESA költségvetés kb. 51%-át) a négy legnagyobb tagállam (sorrendben Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság adja). (Bár ez az elmúlt években többször is elhangzott, most, hogy karnyújtásnyira került a Brexit, fontos hangsúlyozni, hogy a brit kilépés az EU-ból közvetlenül nem érinti az Egyesült Királyság ESA-tagságát és anyagi részvételét a különböző programokban.) Örvendetes tény, hogy Magyarországnak végre sikerült előrelépnie, 2019-hez képest több mint kétszeresére nőtt anyagi részvételünk az ESA programjaiban. 11,7 millió eurós hozzájárulásunkkal megelőzzük Észtországot és (a csak társult tag) Szlovéniát. Ugyancsak örvendetes, hogy ennek a befizetésnek csak mintegy felét teszi ki a kötelező hozzájárulás, a többi az önkéntes programokban való részvételünket finanszírozza. Ugyanakkor a diagramról az is látható, hogy a környező országok közül Csehország a 44,7 millió eurós befizetésével messze előttünk jár, de megelőz minket Lengyelország és Románia is. (Kép: ESA)

Az ESA 2020. évi, 6,68 milliárd eurós teljes költségvetésének főbb felhasználási területei. A két legjelentősebb terület az előző évekhez hasonlóan változatlanul a földmegfigyelés és a hordozórakéta-fejlesztés, amelyeket kissé lemaradva a navigáció követ. Amint leolvasható, az ESA 538 millió eurót költ tudományos programokra. Ez százalékosan némi visszaesést mutat az előző évekhez képest, ami azonban a teljes költségvetés növekedésének tudható be. Az eddigi nyakatekert és magyarul alig megnevezhető SSA program végre találó és a lényeget kifejező új nevén szerepel az ábrán (űrbiztonság, Space Safety). Igaz, a kisebb programok közé tartozik, de jelentőségét mutatja, hogy a 2019-es 0,5%-ról 1,2%-ra nőtt a részesedése. (Kép: ESA)

A költségvetést illetően a lényeg az, hogy az ESA idén 6,68 milliárd euróval gazdálkodhat, amely összeg 70%-át állja a 22 tagállam (valamint a társult és együttműködő tag). 23%-ot tesz ki az EU hozzájárulása a két közös, zászlóshajó program (Copernicus és Galileo) finanszírozására. Ezzel kapcsolatban a főigazgató a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az idei év fontos feladata lesz az ESA számára, hogy az új Bizottsággal és az EU új költségvetése ismeretében megújítsák a közös programok finanszírozását, a költségek megosztását rögzítő keretegyezményt. Ezzel kapcsolatban az EU illetékesei 2018-ban úgy nyilatkoztak, hogy a 2021–2027-es EU költségvetésben szeretnének 16 milliárd eurót biztosítani (MFF, multiannual financial framework), amelynek terhére az említett két nagy programon kívül szeretnének az űrbiztonsági és a kormányzati távközlési programokban is részt venni. Később ezt a tervet 16,9 milliárdra növelték, tavaly decemberben az EU részéről viszont 12,7 milliárdos terv hangzott el. (Ha sikerülne az eredeti terv szerinti összeget biztosítani, az évi 2 milliárd eurót meghaladó hozzájárulást jelentene, ami ugyancsak jelentősen túllépne a 2020-as 1,6 milliárdos szinten, de még a 7 évre szóló 12,7 milliárd is csekély növekedést jelentene 2020-hoz képest.)

A szakmai programok közül a sajtótájékoztatón a főigazgató az ExoMars 2020 szonda nyárra várható indítását emelte ki. A tavaly nyári sikertelen ejtőernyőteszt ugyan aggodalomra adott okot, azonban január 13-án újabb tesztet hajtottak végre a NASA Sugárhajtás Laboratóriumában (JPL), ezúttal teljes sikerrel. Így Wörner főigazgató optimistán nyilatkozott arról, hogy a július–augusztusi indítási ablakban elindulhat az újabb orosz–európai Mars-szonda.

A további, 2020-ra várható fontos eseményeket illetően az ESA rövid filmjére és portálunk háromrészes, éves előretekintésére utalunk. Továbbá az ESA honlapján megtekinthető a főigazgatóval a sajtótájékoztató előtt készített interjú, valamint a sajtótájékoztató teljes videofelvétele. Emellett biztosíthatjuk olvasóinkat, hogy a legfontosabb eseményekről az év folyamán rendszeresen hírt adunk.

Az ESA filmje 2020 várható eseményeiről. A film azzal a Konnect innovatív, ionhajtóműves távközlési műholddal kezdődik, amelyet azóta sikeresen pályára is állítottak. Luca Parmitano olasz ESA-űrhajós visszatér féléves küldetéséről. A film készítői remélik, hogy ez évtől kezdve az ESA űrhajósai már amerikai űrhajókkal utazhatnak az ISS-re, többek közt az Orionnal, amelyhez az ESA készítette a szervizmodult. Elindulhat a Solar Orbiter napkutató szonda, a Sentinel–6 startjával pedig folytatódik a Copernicus földmegfigyelő program. Fontos esemény lesz az ExoMars újabb szondájának indítása. Idén várható két új európai hordozórakéta, a Vega-C és az Ariane–6 debütálása. (Forrás: ESA, YouTube)