A holdkutatás közeljövője
(Rovat: A Holdnál, Artemis - 2019.08.14 07:15.)

A holdraszállás 50. évfordulója alkalmából a Sky and Telescope szerkesztői információs ábrán foglalták össze a holdkutatás jelenét és várható jövőjét. Bár nem 50, csak öt évet.

A NASA, a Roszkoszmosz és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) egyaránt a holdbéli tartós emberi jelenlét gondolatával kacérkodik. Az ESA főigazgatója egyenesen Hold-faluról ábrándozik (ehhez képest ESA-s küldetést nem tartalmaz az ábra). India és Japán már letette a névjegyét, az összeállításban új szereplőként jelenik meg Dél-Korea. Az információs ábra a 2019. április 15-i állapotot tükrözi, ennek megfelelően nem szerepel rajta egy további potenciális szereplő, Izrael, mert a Beresit addigra már kudarcot vallott, a pótlásáról elvi döntés ugyan született, de egyelőre konkrét információk nem állnak rendelkezésre.

(Az infografika nagyfelbontású változata innen tölthető le)

Az összeállítás 29 küldetést sorol fel, közülük hat már/még működik, a többi indítását a 2019–2024 évekre tervezik. A hat működő küldetéssel portálunk híreiben már találkozhattak olvasóink, ezek a THEMIS (amely az összeállításban Artemis–P1 és –P2 néven, egyetlen küldetésként szerepel), az egy évtizede működő, különösen sikeres LRO, a Csang’e–4 relészondája, a Csüecsiao (Queqiao), az ezzel együtt indított Lungcsiang–2 (Lonjiang–2, más jelöléssel DSLWP–A2; ez nemrég, július 31-én a Hold túlsó oldalába csapódva fejezte be pályafutását). Az összeállítás „leszállóegység + rover” részén találjuk a két legutóbbi kínai holdszondát, a Csang’e–3-at és a Csang’e–4-et. A júliusban indított, és még úton lévő indiai Csándráján–2 értelemszerűen még a tervek között szerepel, hiszen érkezése csak szeptemberre várható.

A jelen és a közeljövő 29 küldetése közül négy csak Hold melletti elrepüléssel számol, 11 viszont csak keringő egységet tartalmaz. További két-két keringő egység leszállóegységet, illetve leszállóegységet és holdjárót is magával visz. Négy leszállóegység+rover kombináció orbiter nélkül jutna el a Holdra, míg további hat eszközzel csak leszállást terveznek. A fotótérképen bejelölték a megvalósult és tervezett (és ismert) leszállóhelyeket, valamint – ha már a holdraszállás 50. évfordulójára készítették az ábrát – összehasonlításképpen az Apollo-leszállóhelyeket is. Érdekesség, hogy a küldetések közül hat csupán CubeSat méretű, viszont három emberes küldetést is találunk, persze csak a flyby és az orbiter csoportban.

500 évre könnyű jósolni, még 100 évre sem túl kockázatos. Öt évre sokkal nagyobb merészség, mert az előrejelzések beteljesülése viszonylag könnyen ellenőrizhető. Tegyük ezt, és 2024-ben vegyük számba, melyik valósult meg a 23 tervezett küldetésből, és milyen sikerrel. Azt mindenesetre az összeállítás készítői is előre bocsátják, hogy a felsorolt küldetések közül sok késedelmet szenvedhet.