Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Holdlakók (1. rész)
(Rovat: Távoli világok kutatói, Űrpolitika , A Holdnál - 2019.10.01 07:15.)

Megérkeztek a Holdra. Feltéve, hogy a hír igaz. Élnek-e még, vagy már elpusztultak, nem tudni.

A szinte mindent kibíró élőlények története ettől függetlenül számos jogi és erkölcsi aggályt vet fel.

Az izraeli Beresit holdszonda sorsa jól ismert olvasóink előtt. A szondát 2019. február 22-én indították Floridából, a SpaceX Falcon-9 rakétájával. Az április 11-én megkísérelt leszállás azonban – az utólagos vizsgálat szerint egy hibásan kiadott parancs miatt – sikertelen maradt, a Beresit becsapódott a Hold felszínébe, és összeroncsolódott. Sikeres leszállás esetén Izrael lehetett volna a negyedik ország, amelynek űreszköze épségben eljut a Hold felszínére. (A kudarc ellenére továbbra is fennáll ennek a lehetősége, mert időközben India próbálkozása is sikertelen maradt, demonstrálva, hogy a Hold elérése továbbra sem egyszerű.)

Úgy tűnt, hogy a sikertelen leszállással a Beresit története véget ért, a folytatást a pótlására építendő szonda jelentheti. Az izraeli holdszonda hasznos terhéről korábbi cikkünkben részletesen írtunk, mint később azonban kiderült, nem minden részletre kiterjedően. A Holdi Könyvtár projektet szervező Arch Mission Foundation alapítója és ügyvezetője, Nova Spivak ugyanis egy augusztusban megjelent cikkében elárulta (mások szerint azt állította), hogy a Holdi Könyvtárban medveállatkák is utaztak a Holdra. (Mint korábbi cikkeinkben – elsősorban itt – írtunk róla, a medveállatkák [Tardigrada] bámulatosan tűrőképes élőlények, amelyek a szélsőséges hideget, meleget, sugárzást és vákuumot, vagyis az űrbeli viszonyokat is elviselik.) Spivak elismerte, hogy sem az űrszondát építő SpaceIL-t, sem az Israel Aerospace Industriest nem tájékoztatta arról, hogy a hasznos teherben élőlényeket helyeztek el, vagyis medveállatkák jutottak a Hold felszínére.


A startra előkészített Beresit. A gyártó SpaceIL tudta nélkül kerültek a Holdi Könyvtárba a potyautasok. (Kép: IAI)

Az ügy a konkrét eseten messze túlmutató tanulságokkal szolgál a jövő űrtevékenységének egésze szempontjából. Ezeket elemzi részletesen a Space Review portálon több szakértő, különböző nézőpontokból vizsgálva a kérdést, a nemzetközi jogi vonatkozásoktól a szabályozáson, és üzleti érdekeken keresztül a geopolitikai és diplomáciai következményekig és az asztrobiológiáig. Terjedelmi okok miatt háromrészes cikküket csak erősen kivonatosan ismertetjük, azonban a világűrjog, a bolygóvédelem és az űrtevékenység jövője iránt érdeklődő olvasóinknak jó szívvel ajánljuk az eredeti cikkek (és a bőséges hivatkozások) tanulmányozását. A medveállatkák holdutazása jól érzékelteti, milyen problémákkal kell szembenézni, amikor az űrtevékenység szereplői egyre önállóbbakká válnak, miközben az üzleti érdekek mellett egyre inkább háttérbe szorulnak az olyan „ósdi” tudományos szempontok, mint például a bolygóvédelem. (Sajnos nem ez volt az első alkalom, amikor valaki hatósági engedély nélkül juttat valamit a világűrbe, korábban írtunk például arról az esetről, amikor az USA szövetségi hírközlési bizottsága négy pikoműhold illegális felbocsátásáért megbüntetett egy céget, jóllehet itt nem bolygóvédelmi, hanem egyéb szabálysértések indokolták a büntetést.)


A medveállatkák a világűr mostoha körülményei között is életképesek maradnak. (Kép: wired.com, Getty Images)

A bolygóvédelem cikkünk témája szempontjából releváns területe azzal foglalkozik, miként lehet megvédeni az idegen égitesteket – elsősorban azokat, amelyek az élet hordozására alkalmasak vagy alkalmasak lehettek – attól, hogy az automata űrszondák vagy az emberes küldetések során földi eredetű mikroorganizmusokkal szennyeződjenek be. (Tágabb értelemben ide tartozik a Föld megvédése a kozmikus fenyegetésektől, elsősorban a becsapódásoktól, ennek azonban semmi köze sincs a medveállatkákhoz.) A COSPAR (Committee on Space Research) már az 1950-es évek vége óta foglalkozik a kérdéssel, legutóbb 2017-ben aktualizálták bolygóvédelmi stratégiájukat. Ebben öt kategóriába sorolták az égitesteket (a küldetések típusától függően), a Hold még a leszállóegységeket tartalmazó küldetések szempontjából is csak a II. kategóriába tartozik (kivéve a Földre visszatérő küldetéseket), vagyis ilyen szempontból a helyzet nem olyan kritikus, mintha a medveállatkák a Marsra vagy az Europára utaztak volna. A II. kategóriába tartozó égitestek esetében a COSPAR megfogalmazása szerint „csekély annak a valószínűsége, hogy az űreszközzel odajutó szennyezés torzítja a későbbi vizsgálatok eredményét”. Ugyanakkor a küldetések felelősei számára start előtti, utáni és a küldetést lezáró írásos bolygóvédelmi jelentési kötelezettséget ír elő.

Fontos hangsúlyozni, hogy a COSPAR előírásai nem kötelező érvényűek, be nem tartásuk nem szankcionálható, mégis az űrügynökségek általában eleget tesznek a szabályoknak, akárcsak az ENSZ hasonló jogi státuszú előírásainak. Ugyanakkor az Egyesült Államok nemzeti szabályozása értelmében a NASA számára kötelező az irányelvek betartása. (Ennek eleget téve irányították például a Cassinit küldetése végén a Szaturnusz légkörébe.) Magáncégek esetében az FAA (Szövetségi Légügyi Hatóság) érvényesíti az előírásokat, a Beresit esetében a helyzet azonban bonyolultabb. Az izraeli szondát készítő SpaceIL-re csak a COSPAR nem kötelező erejű ajánlásai vonatkoznak, ezzel szemben – mivel a Beresitet Falcon–9 rakétával az USA-ból indították, így a felbocsátó ország nem Izrael, hanem az USA –, az amerikai bolygóvédelmi előírások kötelező erejűvé váltak, amikor a SpaceX indítási engedélyt kért az FAA-tól. Azt az FAA-nak és a NASA-nak közösen kell tisztáznia, hogy ez esetben a Lunar Library felbocsátásával megsértették-e az USA előírásait.

(Folytatjuk a nemzetközi jogi helyzet és a történtek társadalmi-kulturális vonatkozásainak elemzésével.)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019