Európai laikusok véleménye
(Rovat: Vélemények, Álmuk a világűr - 2016.12.11 08:15.)

Az ESA szeptemberben mind a 22 tagállamában kikérte a laikusok véleményét az űrtevékenység néhány kérdéséről. Nemrég hozták nyilvánosságra az eredményeket.

Az „európai polgárok vitája” (European Citizens’ Debate) szervezésének (a kisebb országoknak kedvező) alapelve az volt, hogy minden országban pontosan 100, vagyis összesen 2200 ember véleményét kérdezik meg. Ez nem sikerült. Első pillantásra szomorúnak tűnhet, hogy Magyarországon 100 helyett mindössze 82 önkéntest sikerült összetoborozni, akik hajlandóak voltak kifejteni a véleményüket. Kiderült azonban, hogy ezzel az aktivitással nemzetközi szinten igencsak jól állunk, sőt az élmezőnybe tartozunk (abszolút számokban is, a lakosság számához viszonyítva különösen). A „pontosan 100” helyett 100-nál több résztvevő csak Németországban (117) és Portugáliában (102) ment el a vitára, de Dániában (50), az Egyesült Királyságban (50), Ausztriában (45) és Finnországban (32) csak a tervezett létszám felét vagy még annyit sem sikerült elérni. Végül a tagállamokban összesen 1588 ember adta be válaszait a kérdőív kérdéseire. Az ESA cikke szerint ez „körülbelül 2000”, az egyik képaláírásuk szerint pedig „több mint 1600” (talán az eltérés ez elfogyasztott ebédek és a beadott kérdőívek számának különbségéből adódik).

Európai átlagban a résztvevők 10%-a tekintette magát profinak, azaz űrtevékenységgel foglalkozó szervezetnél dolgozik, vagy ilyennek tagja (Magyarországon 2%). Ez a teljes népességben az űrtevékenységgel hivatásszerűen foglalkozók arányához képest nagyon sok, a szakmailag megalapozott véleményhez viszont elég kevés. (A kezdeményezés kimondott célja ugyanakkor nem is a szakmabeliek véleményének felmérése volt. – A szerk.) Még szomorúbb, hogy 3%-uk (hazánkban 5%-uk) bevallottan semmit sem tud a témáról, félő viszont, hogy közülük többen tájékozatlanságukat magabiztossággal leplezve nyilvánítottak véleményt. Szerencsére a többség a tájékozott laikusok közé sorolta magát (32% hallott már a témáról, 56% rendszeresen olvas róla), nyilván ebben az esetben az ő véleményük igazán érdekes. A résztvevőknek minden országban ugyanazokra a kérdésekre kellett válaszolniuk, majd a kreatív szekcióban egy 2046-ra szóló űrprojekt tervét kellett felvázolniuk – egész Európából 200 ilyen leírás érkezett.

A véleményt nyilvánító svájci résztvevők. (Kép: Claudia Röösli)

Az ESA által kiadott összesítő értékelés szerint a három legfigyelemreméltóbb eredmény a következő. A résztvevők 96%-a a világűrt a lehetőségek univerzumának tekinti (itt a magyar fordítás a lehetőségek végtelen tárházáról beszél, ami jobb, de így is elég közhelyes). A résztvevők 94%-a teljes vagy magas szintű bizalommal van az európai űrügynökségek iránt (így, többes számban, mert a kérdést többféleképpen is feltették, és csak az egyik vonatkozott konkrétan az ESA-ra – bár az a fránya 94% egyiknél sem akar kijönni a közzétett adatokból). A résztvevők 84%-a teljes vagy magas szintű bizalommal van az űrügynökségek iránt általában (bár az összeadás itt sem pontos). (Ezek az európai összesített eredmények, a vonatkozó magyar vagy más országbeli adatokat bárki megtalálhatja a lent megadott linken.)

Az ESA cikke kiemeli továbbá, hogy 84% szerint a világűrt meg kell védeni a szennyezéstől és a potenciálisan veszélyes emberi tevékenységtől (újabb közhely). 84% szerint az ESA-nak erőteljesebben nyitnia kellene a nem hagyományos szereplők felé, és 89% egyetért azzal, hogy az állampolgároknak önkéntes alapon lehetőségük legyen részt venni az űrprogramokban.

A résztvevők kis csoportokban vitatták meg a kérdőívben felvetett témákat, a képen Hollandiában. (Kép: Janneke Vader)

Az összegzés a leginkább megosztó témákat is kiemeli. 69% szerint az ESA-nak a biztonságot (security) fokozó tudományos programokat kellene kifejlesztenie, 16% szerint viszont nem kellene ilyesmivel foglalkoznia. Megoszlottak a vélemények a természeti erőforrások hasznosítását illetően. 80% szerint elfogadható lenne, ha a természeti erőforrásokat, beleértve a nyersanyagokat is, nemzetközi intézmények hasznosítanák, a tulajdonjog kinyilvánítása nélkül. (Örömtelien mértéktartó és bölcs álláspont, tegyük hozzá, hogy ez megoldás a vonatkozó ENSZ-egyezményeknek sem mondana ellent.) 39% szerint az erőforrások hasznosítására a kormányoknak is képeseknek kell lenniük, 47% szerint nem. 37% szerint ezt a magánszektorra lehet bízni, 49% szerint nem. 53% szerint a magántőke és a köz együttes szerepvállalása (PPP) a megoldás, 32% szerint nem.

A mindezek alapján megszületett ajánlások sajnálatosan semmitmondóak, közhelyesek. Légy globális! Légy környezettudatos, óvd a világűrt! Légy innovatív! Kommunikálj és légy interaktív! Az egyetlen konkrétum, amelyet sikerült a harmadik pontba becsempészni, a Hold-falu víziója.

Az állampolgári vita megállapításait az ESA főigazgatója a Miniszteri Tanács december 1–2-i ülésén érvelésében felhasználta. A résztvevők 92%-a egyébként elégedett volt a rendezvénnyel, és 95% egyetértett azzal, hogy a jövőben is legyenek hasonló konzultációk.

A nagyszabású akció anyagai az ESA honlapján 17 nyelven elérhetők. Sajnos magyarul is. Elrettentésül álljanak itt a kapcsolódó (és a rendezvény elején bemutatott) videoklipek „magyar” vagy annak vélt címei: „Bevezetés a vita az ESA főigazgatója”, „Tér és én”, „Az Európa szerepe tér feltárása és kiaknázása”, „Az irányítás a tér”, „Menjünk az űrbe!”, „Felkészülés a jövőre tér Európa”. Ehhez legfeljebb annyit lehet hozzáfűzni, hogy talán nem lenne haszontalan a gépi fordítóprogramokat (vagy azok használóit) felvilágosítani arról, hogy a space bizonyos esetekben nem teret, hanem világűrt jelent. Az eseményre minden nyelven megjelent, küllemében látványos és ízléses, 24 oldalas kiadvány magyar fordításának szakmai és nyelvi hiányosságait helyszűke miatt nem tárgyaljuk.

Az ESA az eredményeket ismertető cikke végén azt ajánlja, hogy az elkészült anyagok használatával minden országban folytassák iskolákban, klubokban, egyesületekben és hasonló fórumokon a vitát a kérdésekről. Nos, Magyarország esetében ennek csak akkor lenne értelme, ha előbb sikerülne a magyar nyelvű anyagokat nyelvileg vállalható minőségben elkészíteni.