GYORSHÍR: Megérkezett a Perseverance
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Perseverance , Távoli világok kutatói - 2021.02.18 22:00.)

Az amerikai Mars 2020 küldetés önjáró laboratóriuma sikeresen leszállt a Jezero-kráterben.

Egy héttel az Egyesült Arab Emírségek és Kína marsi űrszondái után a NASA 2,7 milliárd dolláros Perseverance marsjárója is megérkezett a vörös bolygóhoz. Összesen 471 millió km utat tett meg. A sikeres pályára állás helyett azonban most a sima landolásért kellett izgulnunk. A Mars kutatására a tavalyi indítási ablakban küldött űreszközök közül messze a legösszetettebb Perseverance mintegy 7 perces, komplex és újszerű technológiai megoldásokat is használó légköri fékezés és automatikus célra állás után épségben leszállt a bolygó felszínén. Erről a földi irányítók magyar idő szerint nem sokkal 22 óra előtt kaptak információt. A Mars távolsága miatt bő 11 percig tartott a rádiójelek beérkezése.

Ahogy már a Curiosity rover 2012-es megérkezésekor is nevezték, a „hét perc rettegés” menetrendje egy ábrán. A Mars légkörébe közel 20 ezer km/h sebességgel belépő szondának ennyi idő alatt kellett lefékeznie a sima leszálláshoz, miközben a fedélzeti rendszereknek arra is kellett ügyelni, hogy a leszállás kijelölt helyét minden eddiginél pontosabban eltalálják és a terep is biztonságos legyen. (A kép nagyobb változatban: NASA / JPL)

A Mars 2020 űrszonda, rajta a Perseverance (jelentése: kitartás, állhatatosság) tavaly július 30-án startolt Floridából egy Atlas-5 rakétával. Korábbi cikkeinkben (ld. a lap alján) részletesen beszámoltunk az ambiciózus program előkészületeiről és indításáról, a leszállóhely kiválasztásának tudományos szempontjairól, valamit a marsjáró felépítéséről és műszerezettségéről is. Az energiáját radioaktív termoelektromos generátorral biztosító Perseverance fő célja a Marson esetleg korábban előforduló mikrobiális élet nyomainak keresése. Célpontjául ezért is választottak egy egykori tómedret, mert a kutatók szerint az itteni üledékes kőzetben lehet a legnagyobb esélye ilyen nyomokra bukkanni. Ez a „robot-asztrobiológus” az első űreszköz, amelyet az emberiség kifejezetten a valamikori élet nyomai utáni kutatás céljából küldött külső bolygószomszédunkra. Tudományos munkájában gazdag ismeretekre építhet, amelyeket a Marshoz és a Marsra juttatott űreszközök korábbi generációi révén szereztünk meg.

Ősi folyótorkolat nyomai a Jezero-kráter nyugati oldalán. Az űrszondás mérések alapján készült magassági térképen a fekete ellipszis a Perseverance kijelölt leszállóhelyét mutatja. Valamikor 3-4 milliárd évvel ezelőtt itt egy tó volt. (Kép: NASA / JPL-Caltech / MSSS / JHU-APL / ESA)

Ígéretes kőzetmintákat nem csak vizsgálni fog a helyszínen, hanem gondosan lezárva félre is tesz belőlük „jobb időkre”, hogy egy későbbi űreszköz összegyűjthesse, majd egy másik elszállíthassa azokat a Földre, részletes laboratóriumi elemzés céljára – legkorábban valamikor a 2030-as évek elejére. Ezzel elsőként hoznának mintát egy idegen nagybolygóról. Egy másik elsőség, hogy a rover egy kisméretű, 80 millió dolláros helikoptert (Ingenuity, azaz találékonyság) is magával vitt, amelynek célja magának a repülésnek a kipróbálása – az első alkalommal egy idegen égitesten. Ha sikerrel járnak, a jövő űreszközei már kutatási céllal is vihetnek majd magukkal nagyobb, jobban felszerelt repülő eszközöket, kiterjesztve így a kutatásaik hatáskörét. Ugyancsak a jövőre készülve olyan kísérlet is helyet kapott a programban, amellyel oxigént vonnának ki a Mars főleg szén-dioxidból álló légköréből. Egyszer talán, nagyobb léptékben használva, az első marsi űrhajósokat szolgálhatná ez a technológia.

Előzetes szimuláció a Perseverance Marsra való leérkezéséről és rövid összefoglaló a programjáról. (Forrás: NASA JPL)