Mi várható 2023-ban? (3. rész)
(Rovat: Távoli világok kutatói, A Nap és bolygótestvéreink , A Holdnál - 2023.01.26 06:15.)

Űrszonda indul a Jupiter, egy másik a Psyche kisbolygó felé. Kisbolygómintával visszatér az OSIRIS-REx, és persze folytatódik a Hold „ostroma” – ilyenekre számíthatunk 2023-ban.

Hagyományos évkezdő sorozatunk első részében az emberes űrrepüléssel, a másodikban a hordozórakétákkal és a Föld körüli társégbe szánt automata űreszközökkel, vagyis a műholdakkal foglalkoztunk. Zárásképpen ejtsünk most néhány szót arról, milyen újdonságok várhatók 2023-ban a Naprendszer űrszondás kutatásában.

Az április 14–30. közötti indítási ablakban tervezik útjára bocsátani az Európai Űrügynökség (ESA) JUICE (Jupiter Icy Moons Explorer) nevű űrszondáját. A start helyszíne a Francia Guyanában fekvő Kourou, a hordozórakéta egy Ariane-5 lesz – méghozzá nem is akármilyen, hiszen ez lesz a sokat szolgált európai nehézrakéta legutolsó repülése, mielőtt átveszi szerepét az Ariane-6 típus. A JUICE a Naprendszer legnagyobb bolygóját és három nagy jeges holdját (Europa, Ganymedes, Callisto) kutatja majd, küldetése vége felé pályára is áll a Ganymedes körül. Útja a Jupiterig 8 éven át tart majd, ez idő alatt négy alkalommal gravitációs hintamanőverrel alakítanak bolygóközi pályáján, a Hold, a Föld és a Vénusz mellett. A JUICE műszerezettségével és tudományos programjával már eddig is sokat foglalkoztunk cikkeinkben, és még fogunk is. Annál is inkább, mert az űrszonda elkészítésében és tudományos programjában magyar mérnökök és kutatók is szerepet kaptak, illetve kapnak.

A JUICE űrszonda fantáziaképe a Jupiterrel és az óriásbolygó négy nagy Galilei-féle holdjával. (Kép: ESA / ATG medialab – műhold fantáziarajz; NASA / ESA / J. Nichols / University of Leicester – Jupiter; NASA / JPL – Ganymedes; NASA / JPL / University of Arizona – Io; NASA / JPL / DLR – Callisto és Europa)

A másik 2023-ban – és a JUICE-hoz hasonlóan némi késéssel – induló nagy Naprendszer-kutató küldetés az amerikai Psyche lesz. Ennek célpontja az azonos nevű főövbeli kisbolygó, amely magas nikkel- és vastartalmával vívta ki a kutatók különös érdeklődését. A NASA űrszondáját a SpaceX Falcon Heavy rakétájával, a floridai Kennedy Űrközpontból bocsátják fel, a tervek szerint október 10-én. A Psyche (az űrszonda) 2029 augusztusában ékezik a Pscychéhez (a kisbolygóhoz), út közben 2026-ban a Mars mellett elhaladva nyer lendületet.

A Psyche űrszonda az azonos nevű kisbolygónál. (Fantáziakép: SSL / ASU / P. Rubin / NASA / JPL-Caltech)

Sokkal kisebb méretkategóriában, de belső bolygószomszédunk, a Vénusz felé is indul űreszköz idén. Májusban várható, hogy a Rocket Lab egy Electron rakétája startjával emelkedik a magasba Új-Zélandból egy űrszondaplatformmá átalakított Photon végfokozat és vele egy kis légköri szonda, a Venus Life Finder, amely odaérkezve belép a bolygó légkörébe. Célja a pár éve nagy figyelmet kapott (de bizonytalan lábakon álló) felfedezés nyomán foszfin és más esetleges potenciális „életnyomok” keresése az amúgy élet hordozására – a felszínén legalábbis – igen kevéssé alkalmasnak tűnő égitest felső légrétegeiben. A magáncég partnere a küldetésben az MIT (Massachusetts Institute of Technology).

Nem indul, hanem érkezik 2023-ban a NASA OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) űrszondája, amelynek a földre lejutó tartályában a Bennu kisbolygóról származó anyagminta rejtőzik. A leszálló egység szeptember 24-én landol az USA Utah államának területén. A remények szerint legalább 400 g tömegű mintát sikerült begyűjteni – ha minden a tervek szerint alakul, az év vége felé már többet tudunk a tényleges eredményről. Az elsődleges feladatát elvégző OSIRIS-REx anyaszonda egyébként új feladatot kapott, 2029-ben megközelítené a Föld közvetlen szomszédságában (mintegy 30 ezer km legkisebb távolságban) elrepülő hírhedt Apophis kisbolygót.

Februárban egy PSLV-XL rakéta repítheti a Nap–Föld-rendszer belső (L₁) Lagrange-pontja felé az indiai Aditya-L1 napkutató űrszondát. Ez már tavaly év eleji beharangozónkban is szerepelt, de indítása 2022 végérő átcsúszott 2023 elejére.

Ugyancsak szerepelt 2022-es évindító cikkünkben az orosz Luna-25 holdszonda. A mostani tervek szerint júliusban Vosztocsnijból egy Szojuz-2.1b rakéta indíthatja. Leszállóhelyéül a Hold déli pólusvidékén a Boguslawsky-krátert jelölték ki. A Hold – ahogy a tavalyi összefoglalóban, úgy az ideiben is – számos űrszonda célpontjaként szerepel. Persze a tavaly beharangozott programok közül a legtöbb átcsúszott idénre. A Luna-25 mellett ilyen az Astrobotic Technology vállalat Peregrine leszállóegysége. Indítására az új Vulcan Centaur rakéta bemutatkozó repülése alkalmával, várhatóan az első negyedévben kerülhet sor. De 2023-ra, a tervek szerint júniusra tolódott az indiai Csándráján-3 (Chandrayaan-3), benne egy leszálló egység és egy kis holdjáró startja egy LVM-3 (korábbi nevén GSLV Mk.3) rakétával.

Még egy tavalyi (sőt igazából tavaly előtti) „maradvány”: márciusban egy Falcon-9 rakéta indíthatja az első Nova-C küldetést a Holdra, az Intitive Machines IM-1 leszálló szondájával. Ez lesz a NASA kereskedelmi holdkutatási programjának (Commercial Lunar Payload Services, CLPS) első megvalósuló repülése. Az amerikai űrhivatal által finanszírozott műszeregyüttesek mellett magánkezdeményezésben készült berendezések és kis roverek is eljutnak a Hold felszínére. Ha minden jól megy, az Intitive Machines következő holdi leszálló szondája (IM-2) is startolhat az idén, akár az év első felében. A második Nova-C lander már az égitest déli pólusvidékét célozza meg.

Egy Nova-C leszállóegység a Hold felszínén. (Fantáziakép: Intuitive Machines)

Egy valami biztosnak tűnik: 2023-ban nem fogunk unatkozni az űrszondás programokkal kapcsolatban sem.