Orion, SLS nélkül?
(Rovat: Orion, Ares, SLS - 2019.03.17 13:15.)

A NASA fontolóra veszi, hogy a rakétafejlesztés további késlekedése miatt az új Orion űrhajó első Hold körüli tesztrepüléséhez más hordozóeszközt vessen be.

A NASA új Orion űrhajójának első, EM-1 (Exploration Mission-1) jelű repülése a Hold megkerülésére várhatóan 2020 közepén indulhat. (Ez az az ember nélküli, két női űrhajóst imitáló bábuval végrehajtandó expedíció, amelyben magyar dózismérő műszerek is szerepet kapnak. – A szerk.) Az Orionhoz a szervizmodul Európában készült, azt már tavaly novemberben elszállították az Egyesült Államokba.

Fantáziakép az Orion űrhajóról. (Kép: NASA)

Az Orion az eredeti elképzelések szerint az ugyancsak a NASA fejlesztette SLS (Space Launch System) nehézrakéta bemutatkozó indításával jutott volna a világűrbe. Amíg mindkét fejlesztés húzódott, addig nem volt ebből probléma, most viszont úgy tűnik, hogy míg az első Orion űrhajó előkészítése jól halad, addig az SLS-nél további késésekkel kell szembenéznie az amerikai űrhivatalnak.

Hogy emiatt ne húzódjon tovább az Orion programja, egy lehetséges megoldás más hordozórakéták igénybe vétele. Erre a feladatra kétféle kereskedelmi szolgáltató hordozórakétái jöhetnének számításba, a United Launch Alliance (ULA) Delta-4 Heavy vagy Atlas-5 típusa, vagy a SpaceX Falcon Heavy rakétája. Jim Bridenstine, a NASA vezetője egy március 13-án, a Szenátus kereskedelmi bizottságában tartott meghallgatáson jelezte, hogy a NASA hamarosan meghozza a döntést, maradnak-e az SLS-nél, vagy váltanak másik rakétára. Mindez természetesen nem jelentené az SLS fejlesztésének leállítását.

Az eset nem volna példa nélküli, hiszen mint emlékezetes, az Orion 2014. decemberi tesztrepülésére (Exploration Flight Test-1, EFT-1), amikor két keringést tettek meg vele a Föld körül, ugyancsak Delta-4 Heavy rakétával startolt az űreszköz. Ugyanakkor a jelenleg elérhető rakéták egyikével sem lehetne végrehajtani az Orion EM-1 holdkerülő küldetését az eredeti formájában. Két külön startra volna szükség, s a Föld körüli pályán kellene összekapcsolni magát az űrhajót és egy gyorsító rakétafokozatot, amelynek a tolóerejével eljuthatna a Holdig. Ez a dokkolási manőver nyilván bonyolítaná a dolgot. Mivel az Oriont ilyesmire nem tervezték, és az idő 2020 közepéig már elég szűkös, kétséges, hogy ez tényleg megoldható lenne-e. Ahogyan az is, hogy a hátralevő 15 hónapban elő tudnának-e teremteni két szabad hordozórakétát erre a célra...

Ha az EM-1 repüléshez a költségek szempontjából még részletesen nem vizsgált alternatív megoldást választanák a kereskedelmi hordozórakétákkal, akkor a következő, Orion EM-2 repülés történne SLS rakétával. Ebben az esetben az új hordozórakéta bemutatkozásakor mindjárt emberek ülnének a felbocsátandó űrhajóban, ami nem feltétlenül jó – de mindenesetre nem szokványos – ötlet.