Európai mozaik – 2023. november (1. rész)
(Rovat: Navigáció és térképészet, Artemis , Európai űrpolitika - 2023.12.04 07:15.)

Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA, illetve az európai űrtevékenység olyan híreit találják, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Novemberben megkezdték az Ukrajna jelentős részére kiterjedő GNSS CORS állomáshálózat kiépítését. Az amerikai Trimble GPS/GNSS gyártó a műholdas navigációs rendszer fix telepítésű vevőit, a Kyivstar távközlési cég a vevők telepítését és a kommunikációs (korrekciószóró) szolgáltatás kiépítését, míg a Trimble helyi disztribútora (KMC Kft.) a szükséges szoftverek telepítését, karbantartását és a végfelhasználói támogatást végzi. Idén kiépül a rendszer első lépcsője (41 állomással), majd 2024-ben ezt további 150 fix telepítésű vevőállomás követi. (A GNSS CORS hálózatok – pl. Magyarországon a GNSSnet.hu vagy a FarmRTK.hu, stb. – feladata, hogy földön telepített szélső pontosságú műholdas helymeghatározó vevőkkel – angolul GNSS receivers – számolják a műholdas rendszer hibáit, illetve monitorozzák annak esetleges működési rendellenességeit, és erről tájékoztassák a mozgó berendezések felhasználóit, illetve azokat pozíció- és sebességjavító korrekciókkal lássák el. A korrekciókat általában mobil vagy műholdas távközlési hálózatokon juttatják el a terepen dolgozó földmérők, geofizikusok, térképészek, mezőgazdasági vagy épp építőipari munkagépek számítógépeibe, illetve az autók, hajók és repülőgépek navigációs rendszereibe.)

November 1-jén Hollandia képviseletében az ország washingtoni nagykövetségén a Holland Űriroda vezetője, Harm van de Wetering és a NASA első embere, Bill Nelson irták alá az Artemis Accords egy-egy példányát. Bő egy héttel később Milena Sztojcseva bolgár Innovációs és Növekedési miniszter, illetve Bill Nelson aláírásával Bulgária is csatlakozott az amerikai vezetésű hold- és naprendszerkutatási programhoz. Hága a 31., míg Szófia a 32. csatlakozó (az összes eddigi aláíró a fenti térképen).

A norvég Sarkvidéki Szélessávú Műholdas Küldetés (ASBM, Arctic Satellite Broadband Mission) két műholdja jelentős mérföldkőhöz ért. A műholdbuszt is szállító és a teljes űreszközt összeépítő Northrop Grumman november 7-én befejezte az első űreszköz (ASBM-1) hő-vákuum tesztjeit. Az ASBM-2-t pedig jelenleg készítik elő a decemberi hasonló vizsgálatokhoz. Az ASBM-1 valamikor jövőre kerülhet pályára, biztosítandó az északi sarkvidéki térségben az amerikai és norvég, továbbá más szövetséges országok titkosított polgári és katonai kommunikációját. A műhold üzemeltetői a Space Norway (az ország űrügynöksége), az Inmarsat, és a Norvég Védelmi Minisztérium. Az űreszközök tervezett élettartama 15 év, induló tömegük nagyjából 2 tonna. Fedélzetükön Ka- és X-sávú transzpondereket, valamint nagyon magas frekvenciájú egyéb eszközöket helyeznek el. Az ország elhelyezkedéséből adódóan nem geostacionárius, hanem HEO („Molnyija”) pályára kerülnek, melynek földközeli pontja 8089, míg földtávoli pontja 43 509 km magasan lesz. Az inklináció 63,4 fokos.

November 8-án a sevillai Űrcsúcson (Space Summit) Szlovénia hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Űrügynökség (ESA) vezetésének. Az erről szóló dokumentumot Matevz Frangez, a szlovén Gazdasági, Turisztikai és Sport Minisztérium államtitkára és Tanja Permozer, a Szlovén Űriroda vezetője adta át, és azt Josef Aschbacher, az Európai Űrügynökség főigazgatója vette át. Délnyugati szomszédunk felvételéről a 2024-es ESA Tanács ülése dönt. Szlovéniában jelenleg közel 40 vállalkozás, illetve egyetemi kutatócsoport végez valamilyen űrtevékenységgel kapcsolatos munkát. Az ország eddig három „műholdparányt” épített, melyek közül a Skylabs Tristar-R-je 6000 km-es magasságba jutott.

Amint arról már olvashattak, november 16-án közép-európai idő szerint 16:10-kor az ESA JUICE Jupiter-szondája hajtóművének bekapcsolásával (és a 3650 kg összes üzemanyag 10%-nak elégetésével) az eddigi legjelentősebb pályamódosítást és gyorsítást (+200 m/s) hajtották végre. Ezzel a manőverrel biztosították, hogy a szonda 2024 augusztusában éppen a megfelelő pillanatban, helyen és sebességgel haladjon át a Föld–Hold rendszeren és haladjon tovább a második hintamanőver céljához, a Vénuszhoz. A belső bolygószomszédunknál majd 2025 augusztusában halad el. Ezt további két Földhöz közeli manőver követi 2026 szeptemberében és 2029 januárjában. Az 1,5 milliárd eurós „árcédulájú”, és eddigi legnagyobb starttömegű (6 tonnás) Jupiter-szonda célba érésére 2031 júliusáig kell várnunk.

(Folytatjuk!)