Earth System Observatory
(Rovat: Környezetünk védelme, Katasztrófák ellen , Amerikai távérzékelő műholdak - 2021.06.02 07:15.)

A NASA 2,5 milliárd dollárból fejleszti az elkövetkező időszak öt műholdból álló földmegfigyelő műholdrendszerét.

A jelek szerint a Biden-kormányzat alatt visszanyeri fontosságát a Föld megfigyelése a világűrből. Nemrég bejelentették, hogy az amerikai űrügynökség a klíma változásával és a földfelszín alakulásával kapcsolatos adatgyűjtés érdekében, Earth System Observatory programnév alatt (ez a Föld rendszerének megfigyelését takarja) egy öt elemből álló műholdrendszer kifejlesztését tervezi a következő évtized során.

A projekt keretében tervezett műholdak közül az első nem új – úgy is mondhatnánk, hogy egy „átcímkézésről” van szó. Fejlesztése már 2014 óta folyik, indítására 2023 januárjában kerülhet sor. Ez a NISAR (NASA-ISRO Synthetic Aperture Radar), egy amerikai–indiai együttműködésben készülő, apertúraszintézises elven működő radaros földmegfigyelő műhold lesz. Az L- és S-sávban működő űreszközről korábban már mi is írtunk, először 2016-ban, legutóbb idén áprilisban.

A radaros NISAR a jelenlegi tervek szerint 2023 elején állhat pályára. (Fantáziakép: NASA)

A NASA jelenleg is 23 földmegfigyelési célú űrkísérletet hajt végre, ezekbe a műholdakon kívül beleértendő a Nemzetközi Űrállomáson elhelyezett 6 műszeregyüttes is. Bill Nelson, az űrügynökség nemrég kinevezett új vezetője szerint az Earth System Observatory ernyője alatt magasabb szintre léphet ez a fajta tevékenység. A megcélzott fő kutatási területek az alábbiak:

• Aeroszolok: hogyan befolyásolják a Föld globális energia-háztartását? A klímamodellek számításainál ez a tényező jelenti a bizonytalanságok egyik fő forrását.
• Felhőzet, légáramlások, csapadék: a klíma hosszú távú fejlődésének modellezése mellett a levegőminőség alakulása és az extrém időjárási események előrejelzése miatt is fontos terület.
• A víz körforgása: az aszályok hatásainak megfigyelése, előrejelzésük, a víz mezőgazdasági hasznosításának (az öntözésnek) a tervezése, a katasztrófahelyzetek elleni védekezés szempontjából fontos.
• A földfelszín biológiája és geológiája: a klímaváltozás hatása a mezőgazdasági tevékenységre, az élelmiszer-termelésre, a településekre és a lakókörnyezetre, a természeti erőforrások kiaknázására. Hogyan cserélődik a szén, a víz, a tápanyagok, az energia a légkör, az óceánok és a szárazföldek között?
• A felszín deformációja, változásai: a klíma alakulásával kapcsolatos tengerszintváltozások, felszínváltozások modellezése, természeti katasztrófák előrejelzése, hatásuk vizsgálata, földrengések, vulkánkitörések, földcsuszamlások, gleccserek, talajvíz, a Föld belső szerkezetének vizsgálata.