Légszennyezés a járvány idején
(Rovat: Környezetünk védelme, GMES - Copernicus - 2020.09.21 07:15.)

Idén a Sentinel-5P adatait nagy érdeklődés övezte, széles körben használták azokat a légköri nitrogén-dioxid mennyiségének mérésére.

Tavasszal mi is bemutattunk olyan látványos, a Copernicus program egyes légköri összetevők koncentrációját mérni képes Sentinel-5P műholdja adataiból készített térképet, amelyeken Kína vagy Európa felett vot kimutatható a COVID-19 koronavírus-járvány kapcsán hozott korlátozó intézkedések hatása: drasztikusan lecsökkent a troposzféra nitrogén-dioxiddal (NO₂) való szennyezettsége. A nitrogén-dioxid emberi tevékenységgel kapcsolatba hozható legfőbb kibocsátói a gépjárművek, az erőművek és az ipari létesítmények – a fosszilis tüzelőanyagok égetése. A karantén idején azonban épp ezekben történt nagy visszaesés, így nem meglepő, hogy a NO₂ mennyisége is csökkent a levegőben.

A légszennyezés korunk egyik legjelentősebb környezeti problémája. Becslések szerint Európában minden nyolcadik haláleset összefüggésbe hozható az egészségtelen levegővel. A Sentinel-5P műhold 2017-ben indult, azóta folyamatosan gyűjti az adatokat fedélzeti műszerével, a holland vezetéssel épült Tropomi multispektrális képalkotó spektrométerrel. Most a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) és a légkör űreszközökkel való kutatására specializálódott belga intézet (Royal Belgian Institute for Space Aeronomy, BIRA-IASB) munkatársai a Sentinel-5P űrbeli és földi hálózatok felszíni mérései alapján átfogóan elemezték a koronavírus-járvány hatását a légköri nitrogén-dioxid koncentrációra. Az alábbi görbék öt európai nagyváros – Milánó, Madrid, Párizs, Berlin és Budapest – 2019-es és 2020-as értékeit hasonlítják össze.

A felső sorban a műholdas, az alsóban a felszíni mérések alapján meghatározott légköri NO₂ értékek (fent a mérés elvéből adódóan az egységnyi légoszlopra vett sűrűség, lent a térfogategységre vett tömegsűrűség), 14 napos csúszóátlagolással ábrázolva. A vízszintes időtengelyen az M, A, M, J, stb. betűk a hónapokat jelölik: március, április, május, június, és így tovább. A fekete görbe a tavalyi, a piros az idei eredmény. Látható, hogy a teljes karantén idején (sötétszürke sáv) számottevően, helyenként akár a felére csökkent a szennyezettség, de ahogy lazultak (világosszürke) majd lényegében megszűntek a korlátozások (fehér), úgy állt vissza a nitrogén-dioxid megszokott szintje. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019–2020 / feldolgozás: KNMI / BIRA-IASB)

A lezárások idején a legnagyobb csökkenés 40–50%-os volt egyes dél-európai városokban illetve Párizsban. Berlinben és Budapesten nem volt ennyire drámai a változás. A kutatók szerint Kelet-Európában a csökkenés mértéke általában nem közelítette meg a déli nagyvárosokban tapasztalt mértéket. A kutatások folytatódnak, annál is inkább, mert az időjárási körülmények nagyban befolyásolják a méréseket, amit figyelembe kell venni. Ezért is számolnak két hetes átlagértékekkel, hogy ezt a hatást próbálják csökkenteni. A becslések szerint havi átlagban 15–20% lehet a nitrogén-dioxid oszlopsűrűsége műholdas meghatározásának bizonytalansága. Az adatok azonban a hibahatáron belül jól egyeznek a földfelszíni mérések eredményeivel. Ez azt jelenti, hogy a levegő minőségének monitorozása – természetesen az adott bizonytalanságok figyelembe vételével – jól elvégezhető a világűrből, ami nagy előrelépés, hiszen a földön telepített műszerektől függetlenül, nagy területre és rendszeres időközönként meghatározhatók az értékek.

A térképeken a nitrogén-dioxid oszlopsűrűsége Sentinel-5P mérésekből, április-májusban (fent) és július-augusztusban (lent). A bal oldali oszlop a 2019-es, a középső a 2020-as adatokat mutatja. A jobb oldali képek a két év közti különbséget ábrázolják, felfedve azokat a sűrűn lakott nagyvárosokat és iparvidékeket, ahol a legnagyobb (jótékony) hatása volt a koronavírus-járványnak a légszennyezettség alakulására. A nyár végére a legtöbb helyen visszatért a megszokott levegőminőség, kivéve néhány helyet, ahol még mindig nem állt vissza teljesen az ipari termelés és a közlekedés a 2019-es szintre. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019–2020 / feldolgozás: KNMI / BIRA-IASB)