Kínai eredmények és tervek
(Rovat: Kína a világűrben, Kínai műholdak - 2021.10.30 07:15.)

Az ENSZ-ben elhangzott hét kínai előadás közül az űrállomásprogramról, a Hold kutatásáról és az űrtudományi küldetésekről szólóakat ismertetjük röviden.

Az ENSZ Világűrbizottság (UN Committee on the Peaceful Uses of Outer Space, COPUOS) 2021. augusztus 25. – szeptember 3. között tartotta 64. ülésszakát. A járványhelyzet miatt az ülésszak a szokásos júniusi időpont helyett nyár végére tolódott, és hibrid formában (nagyobb részben online) tartották meg. Ennek ellenére a küldöttségek néhány tucat szakmai előadást mutattak be az ülésszak napirendjéhez kapcsolódó és aktuális témákban. Szokás szerint ezek közül néhányat olvasóinkkal is megismertetünk.

A kínai delegáció részéről hét előadás hangzott el, amelyek közül háromból mutatunk be néhány részletet. A Kínai Emberes Űrrepülési Ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA) igazgatóhelyettese, Lu Jao-feng a Kínai Űrállomás (China Space Station CSS) építését és a további terveket mutatta be. Áttekintette a korábbi két évtized eseményeit. A kínai emberes űrprogram történetében mérföldkövet jelentett a Hosszú Menetelés-5B hordozórakéta sikeres repülése, ezzel a program a harmadik szakaszába lépett, és megkezdődött a CSS építése.

2022-re elérheti teljes kiépítettségét Kína űrállomása, a CSS. (Kép: China Manned Space Agency, COPUOS prezentáció)

A munka 2022 körül fejeződik be, ehhez 11 űrrepülést kell végrehajtani, a három modul pályára állítását, valamint négy-négy személyszállító és teherűrhajó repülését. Az egy központi és két kutatómodulból álló űrállomás tömege meg fogja haladni a 90 tonnát, élettartamát 10 évre tervezik, Három fős állandó személyzetnek adhat otthont, de a legénység váltásakor hat űrhajós is tartózkodhat a fedélzetén. Április 29-én pályára állították a Tienho (Tianhe) központi modult.

Az áprilisban pályára állított központi modul. (Kép: China Manned Space Agency, COPUOS prezentáció)

Egy hónappal később indult a Tiencsou–2 (Tianzhou–2) teherűrhajó, amely 6,9 tonna hasznos terhet szállított az épülő űrállomásra.

Tiencsou–2 teherűrhajó májusban vitt 6,9 tonna ellátmányt az első személyzet számára a CSS-re. (Kép: China Manned Space Agency, COPUOS prezentáció)

Június 17-én a Sencsou–12 fedélzetén indult az első állandó személyzet a CSS-re, az űrhajósok ellátják az űrállomás üzemeltetési feladatait, űrsétákat végeznek, elkezdik a tudományos és technológiai kísérletek sorát, és természetesen orvosbiológiai kísérleteket és megfigyeléseket végeznek saját magukon. (Sőt, az előadás elhangzása óta már vissza is tértek a Földre, majd elindult a következő teherűrhajó és a következő állandó személyzet is.) A megkezdett tudományos kísérletek nemzetköziek, az ENSZ Világűrirodán keresztül felajánlott nemzetközi együttműködés keretében 17 ország 23 intézményének 9 projektjét hajtották végre.

A CSS-en nemzetközi együttműködés keretében végzett kísérletek az űrtudományok széles skáláját ölelik fel. (Kép: China Manned Space Agency, COPUOS prezentáció)

Egy másik kínai előadás arról a Nemzetközi Holdi Kutatóállomásról (ILRS, International Lunar Research Station) szólt, amely Kína tervei szerint a Hold déli pólusa környékén épülne fel. Amint azt már korábban is elmondták, és az előadásban is megismételték, az ILRS nemzetközi együttműködésben megvalósítandó, komplex kutatási létesítmény lesz. Idén március 29-én Kína és Oroszország képviselői megállapodást írtak alá az ILRS közös létesítéséről.

A majdani ILRS látványterve. (Kép: CNSA–Roszkoszmosz , COPUOS prezentáció)

Április 23-án az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ülésszakához csatlakozó eseményen a szerződő partnerek közös nyilatkozatot adtak ki, majd június 16-án nyilvánosságra hozták a létesítés menetrendjét. A tudományos célok között a Hold és környezetének komplex tudományos vizsgálatát, csillagászati megfigyeléseket, a Föld Holdról történő megfigyelését, orvosi és biológiai kísérleteket és a holdi erőforrások kiaknázási lehetőségeinek felderítését jelölték meg. A létesítés első, 2025-ig tartó szakaszában („felderítés”) a már 2019 óta folyó Csang’e–4 küldetéssel együtt – amint a grafikán látható – három kínai és három orosz küldetést terveznek.

Az ILRS létesítésének első szakasza a Csang’e–4 küldetéssel már elkezdődött és 2025-ig tart, három orosz és három kínai küldetéssel. (Kép: CNSA–Roszkoszmosz, COPUOS prezentáció)

A folytatás („építkezés”) tervezett eseményei a 2026–2035 közötti időszakra az elhangzott prezentációban tekinthetők meg, erre az időszakra négy kínai és négy orosz küldetést terveznek, utóbbiakat az Angara nehézrakétával. Ha minden a tervek szerint alakul, a létesítmény 2036-tól lépne harmadik szakaszába („hasznosítás”), akkortól kezdődhetne meg a folyamatos kutatómunka. Továbbra is várják újabb partnerek bekapcsolódását, öt különböző szinten a küldetések indításától az eredmények feldolgozásáig és hasznosításáig.

Külön előadásban mutatta be Kínai Tudományos Akadémia (CAS) Országos Űrtudományi Központjának képviselője az ország űrtudományi küldetéseit. Az áttekintő menetrenden látható múltbeli küldetésekről korábban már írtunk portálunkon, így a DAMPE űrcsillagászati műholdról, a súlytalansági kísérleteket végző Sicsien–10 (SJ-10) műholdról, a QUESS kvantumkommunikációs műholdról és a HXMT röntgen-űrtávcsőről. Az előadásban ezek eredményeiből is felvillantottak egy-egy képet.

Kína közelmúltban végrehajtott és tervezett tudományos küldetéseinek áttekintő menetrendje. (Kép: NSSC CAS, COPUOS prezentáció)

A stratégiai űrtudományi program második szakaszának első küldetése, a GECAM asztrofizikai műholdpáros tavaly decemberben ugyancsak pályára állt. 2022-ben indulhat a következő kínai napfizikai műhold, az ASO-S (Advanced Space-based Solar Observatory), amelynek előfutáraként egy technológiai kísérletet már végrehajtottak. 2023-ban indulhat az Einstein Probe röntgencsillagászati műhold, majd 2024-ben az ESA-val közösen készítendő, űridőjárási vizsgálatokat végző SMILE (Solar wind Magnetosphere Ionosphere Link Explorer).

A 2024-re tervezett, az ESA-val közösen készítendő SMILE a napszél és a magnetoszféra/ionoszféra kapcsolatát fogja vizsgálni, erősen elnyúlt poláris vagy közel poláris pályáról. Földközelben 5000 km-re közelíti meg bolygónkat, míg földtávolban 19 földsugár távolságra, azaz mintegy 120 ezer km-re távolodik el. (Kép: NSSC CAS, COPUOS prezentáció)