Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Kína sikeres éve
(Rovat: Kína a világűrben, Kínai rakéták - 2020.01.03 07:15.)

Újra indult Kína nagy rakétája, először használtak úszó indítóállást és egy-egy 100-as és 300-as mérföldkövet is elértek. Visszatekintünk a kínai hordozórakéták 2019-es sikereire.


2019-ben a kínai hordozórakéták indultak legtöbbször a világűrbe. (Kép: China Global Television Network, China Aerospace Science and Technology Corporation)

Korábbi cikkünkben beszámoltunk Kína 2020-as terveiről, amelyeket illetően a Hosszú Menetelés-5 sikeres visszatérésével egy fontos nyitott kérdés is tisztázódott. Cikkünkben említettük, hogy 2019 világviszonylatban is sikeres év volt Kína számára, hiszen (akárcsak 2018-ban) az ázsiai ország mondhatta magáénak a legtöbb (most már véglegesen kijelenthetjük: 34) startot. Érdemes ezért a CGTN (China Global Television Network, korábban CCTV-9 és CCTV News) állami televízió cikke és grafikái alapján visszatekinteni az eredményekre. (Az eredeti cikk a Hosszú Menetelés-5 startja beharangozásaképpen született, így a diagramok a december 27-i sikeres indítást még nem tartalmazzák.)


Az elmúlt két év kínai sikerei történelmi perspektívában: az évenkénti kínai rakétaindítások száma a kezdetektől (1970) idén karácsonyig (a Hosszú Menetelés-5 december 27-i sikeres indítása egy további kis négyzetet jelent az utolsó oszlop tetején). Míg a múlt században az évi 6 start rekordot jelentett, ugyanez a XXI. században (2001-et nem számítva) negatív rekord volt. Az emelkedés másfél évtizeden át egyenletes, az utóbbi két évben ugrásszerű – ennek köszönhető, hogy mindkét év globális rekordot jelentett Kína számára. (Kép: CGTN, CASC)

Kína az indításaival megelőzte az Egyesült Államokat (29 start) és Oroszországot (19), ezzel megtartotta a 2018-ben megszerzett elsőségét. Júniusban végrehajtották az ország első sikeres startját egy tengeri platformról, amikor a szilárd hajtóanyagú Hosszú Menetelés-11 rakéta a Sárga-tengeren úszó indítóállásról emelkedett magasba.


2019-ben a kínai hordozórakéták nagy többsége a három nagy űrközpontból indult (Hszicsang, Tajjüan, Csiucsüan). Egyetlen alkalommal úszó, tengeri platformról indult a Hosszú Menetelés-11 rakéta. A Hosszú Menetelés-5 december 27-i sikeres startjával azóta a Hajnan-szigeten (a kép alján) lévő Vencsang Űrközpont is felkerült a térképre. (Kép: CGTN, CASC)

A 2019-es év legtöbb startját a Hosszú Menetelés rakétacsalád különböző változataival hajtották végre, legtöbbet a 3B altípussal. Itt érdemes megemlíteni, hogy márciusban volt a rakétacsalád 300. startja, áprilisban pedig a 3-as változat 100. indítására került sor, vagyis a 3A-B-C változatok teljesítették a Hosszú Menetelés startok harmadát.


A startok többségét a Hosszú Menetelés (CZ) rakéták különböző változataival hajtották végre, szám szerint 26-ot. A Hosszú Menetelés hordozórakéták 17 változatban léteznek, ezek közül a képen látható 9 változatot használták 2019-ben, messze legtöbbször a 3B változatot. (Kép: CGTN, CASC)

Újdonságot jelentett decemberben a Kuajcsou hordozórakéta sikeres iker-indítása. 2019 a kínai magán hordozórakéta-ipar első sikerét is elhozta, amikor júliusban az iSpace cég elindította a Hyperbola–1 rakétát.






A kínai startok havonkénti bontásban (a decemberi oszlop már eggyel magasabb a CZ-5 év végi indításának köszönhetően). A bordó négyzetek a 25 (+1) Hosszú Menetelés startot mutatják, a fekete négyzet a tengeri startot, a barna a magánindításokat (Hyperbola), a narancssárga pedig a Kuajcsou rakéta decemberi ikerindítását jelöli. (Animált kép: CGTN, CASC)


További tervek. A 2020-as eseményekről (többek közt a Mars-szonda és a Hosszú Menetelés-8 indításáról) korábbi cikkünkben szó volt. 2025-re tervezik a többször felhasználható szuborbitális rakéta első startját, 2030-ra a 140 tonna (LEO) teherbírású (tehát a Saturn–V-éhez hasonló) Hosszú Menetelés-9 indítását. A távolabbi tervek közt teljes mértékben újra felhasználható rakéta és csillagközi űrszonda is szerepel. (Kép: CGTN, CASC)


A CASC információs ábrája a Hosszú Menetelés-5 rakéta történetéről és a küszöbön álló mérföldkövekről, amelyekről korábbi cikkünkben már olvashattak (Mars-szonda, Csang’e–5 és az 5B változattal 2021-től a kínai űrállomás moduljainak pályára állítása). (Kép: CGTN, CASC)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024