Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Jason-3: a sikeres sorozat folytatódik
(Rovat: Időjárás és előrejelzése - 2016.01.18 06:15.)

A francia–amerikai együttműködésben készült oceanográfiai műhold Kaliforniából indult egy Falcon-9 hordozórakétával.

A SpaceX Falcon-9 v1.1 rakétájának ez volt az utolsó példánya, amely a korábban alkalmazott konstrukcióban készült. A jövőben már csak a megnövelt tolóerejű (Full Thrust) változatot használják. Ilyen először tavaly december 22-én indult.

Az 510 kg-os Jason-3-nak is már tavaly kellett volna elindulnia. Az űreszközt a franciaországi Cannes-ból, a gyártó Thales Alenia Space üzeméből Kaliforniába, a Vandenberg Légitámaszpontra szállító repülőgép már 2015. június közepén megérkezett. A startot akkor augusztus elejére tervezték. Közbejött azonban a Falcon-9 startbalesete: június 28-án, a Dragon (CRS-7) teherűrhajó floridai startja közben a hordozórakéta felrobbant. Az esemény után természetesen vizsgálatok, s ez idő alatt indítási szünet következett. A SpaceX startjainak sikeres felújítására december 22-éig kellett várni.


A Jason-3 műhold a Föld körül. (Fantáziakép: NASA / JPL)

A Jason-3 műhold elkészülte is késlekedett, miután a tesztelés során technikai problémát (a négy fedélzeti rakétahajtómű egyikében szennyeződést) találtak. A műholdnak enélkül már 2015 júliusában pályára kellett volna állnia. Azonban ami késik, nem múlik: a Jason-3 2016. január 17-én, magyar idő szerint 19:42-kor a magasba emelkedett a Falcon-9 rakéta orrkúpja alatt. Az óceánok kutatására készült űreszköz a felszín felett 1335 km-re húzódó pályáról működik, ahonnan a vízfelszín magasságát és a hullámzás mértékét határozza majd meg. Fő műszere egy radaros altiméter (magasságmérő). Emellett magával visz egy mikrohullámú sugárzásmérőt is. Igen pontos pályameghatározása érdekében a fedélzeten nem csak egy GPS vevő található, hanem egy ugyancsak rádiós elven működő DORIS berendezés, valamint a Földről végzett lézeres távolságméréseket segítő sarokreflektorok is.


A Jason-3 startja Falcon-9 rakétával. (Kép: NASA)

A Jason-3 működtetéséért az európai időjárási műholdak „gazdája”, az EUMETSAT szervezet, valamint amerikai partnere, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Ügynökség (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) felel majd. A műholdplatformra a Francia Űrügynökség (CNES) adott megrendelést, a fedélzeti műszereket és a startot az amerikai NASA finanszírozta.

A Jason-3 egy 1992 óta működő műholdsorozat negyedik tagja. Mind a mérési módszer, mint az együttműködési forma jól bevált, a hosszú időt átfogó adatsoroknak pedig óriási az értéke a klíma változásainak kutatásában. A francia–amerikai altiméteres műholdak sorát a TOPEX/Poseidon nyitotta, majd a Jason-1 (2001) és a Jason-2 (2008) következett. A klímakutatás mellett az adatok többek közt a tengeri áramlások, a hurrikánok követésére, a globális El Niño és La Niña időjárási jelenségek vizsgálatára szolgálnak. A meteorológusok és klímakutatók mellett a tengerbiológusok, a katasztrófák elhárításában és a tengeri hajózásban érdekelt szervezetek és vállalatok is hasznát veszik majd a Jason-3 adatainak. Az új műhold a jelenleg működő Jason-2-ével azonos pályáról végzi a méréseit. A legalább fél éven át tartó párhuzamos megfigyeléseik módot adnak a Jason-3 műszereinek pontos kalibrálására, és így a hosszú időtávú egységes adatsor folytonosságának biztosítására.

A Jason-3 az első NASA műhold, amelynek indítását a SpaceX-re bízták. A Falcon-9 rakéta eddig egyszer, 2013 szeptemberében startolt az Egyesült Államok nyugati partvidékéről; az indításaikat általában Floridából végzik.

A SpaceX ezúttal is megkísérelte épségben visszahozni a rakéta első fokozatát. A legutóbbi sikeres floridai szárazföldi landolási kísérlettel ellentétben most a Csendes-óceán vizén úszó platformra kellett volna leérkezni. A sima leszállás azonban nem sikerült, a fokozat becsapódott a platformba.


Ami a Falcon-9 visszaérkezett első fokozatából maradt... (Kép: SpaceX / Elon Musk)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021