Elérhető a Sentinel-3A minden adata
(Rovat: GMES - Copernicus, Időjárás és előrejelzése , Környezetünk védelme - 2016.12.30 07:15.)

November óta a 9 sávban érzékeny infravörös sugárzásmérő, december óta pedig a radaros magasságmérő adatai érhetők el mindenki számára, szolgálatszerűen.

Előzőleg októberben a szárazföldek és óceánok színét 21 tartományban mérő műszer adatai váltak nyilvánossá, amint arról nemrég mi is beszámoltunk.

A 2016 februárjában pályára állított Sentinel-3A a Copernicus program legösszetettebb műszerezettségű műholdja. Először az OLCI (Ocean and Land Colour Instrument) nevű berendezésének tesztelése és kalibrálása fejeződött be. Ez 21 optikai és közeli infravörös sávban alkot képet a földfelszínről. Felbontása nem túl éles, 300 m-es, cserébe viszont igen széles, közel 1300 km-es sávban pásztázza a szárazföldeket és az óceánokat.

Másodikként a műhold SLSTR (Sea and Land Surface Temperature Radiometer) műszere állt napi szolgálatba. A kalibráció befejezése után a 9 spektrális sávban mérő, a tengerek és szárazföldek felszíni hőmérsékletét meghatározó berendezés adatai is szabadon hozzáférhetővé váltak. Az SLSTR méréseit elsősorban globális óceán-hőmérsékleti térképek előállítására használják, ami fontos bemenő adat az időjárás-előrejelző programok számára. A szárazföldek fölött például mezőgazdasági célra vagy a városi hőszigetek tanulmányozására alkalmazzák majd a Föld körüli pályáról, bő 800 km magasból végzett hőmérsékleti méréseket. A sugárzásmérő spektrális sávjait úgy tervezték, hogy alkalmas legyen nagy kiterjedésű tüzek detektálására, az oltás és kárelhárítás segítésére.

Európa egy része az SLSTR adatai alapján készült „nyers” térképen. Az ábrázolt mennyiség az ún. fényességi hőmérséklet, a felszínről a világűrbe kisugárzott teljesítményre jellemző. További feldolgozás után kapható ebből a felszínhőmérséklet térképe. Az ilyen magasabb feldolgozottságú térképek 2017 elejétől várhatók. De már ezen az ábrán is jól kivehetők a szárazföldek belsején, a partvidékeken, illetve a tengereken meglevő hőmérsékleti különbségek. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / ESA)

A Sentinel-3A harmadik fő műszere az apertúraszintézis elvén működő radaros magasságmérő (SRAL, Sentinel-3 Ku/C Radar Altimeter). Ezzel a tengerfelszín magasságát, a hullámzást és közvetve a hullámzást okozó szél sebességét, a tengeri és szárazföldi jégtakaró magasságát mérik. Az óceánok fölött gyűjtött adatoknak ugyancsak az időjárás-előrejelző munkában veszik hasznát. A klímaváltozás kutatása szempontjából a vízmagasság változásainak figyelése és a sarkvidéki jégtakaró monitorozása a legfontosabb.

Az ábrán az Antarktisz jégtakarója, a magasság a színskáláról olvasható le. Közvetlenül a pólus környékéről nem nyerhető adat, a Sentinel-3A pályahajlása (98,6°) miatt a műhold nem halad el pontosan a sarkok felett. A lefedettség viszonylag ritkának tűnhet, de itt csak néhány nap méréseiről van egyelőre szó. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / UCL–MSSL)

Az ESA CryoSat műholdja hasonló elven méri a jégmagasságot és a változásait. A Sentinel-3A esetében a nagyobb pontosság érdekében egy mikrohullámú sugárzásmérőt is elhelyeztek a fedélzeten. Ezzel a műhold alatti légkörben levő vízgőz mennyiségét lehet meghatározni, aminek ismeretében a radaros magasságméréseket korrigálni tudják.

A jégfelszín süllyedése vagy emelkedése a Déli-sarkvidéken vagy épp Grönlandon a műhold kb. 1,7 órás keringési periódusához viszonyítva lassú folyamat. A Sentinel-3A magasságmérője természetesen gyorsabb jelensége kimutatására is képes, mint például a tavak vagy folyók vízszintjének változása. (Alacsonyabb szélességeken, az Egyenlítőhöz közelebb a SRAL méréseinek ismétlődési ideje 27 nap. A másik két műszer, az SLSTR és OLCI egyszerre szélesebb sávot képes lefedni, így egy adott helyszínről 1, illetve 2 nap elteltével szolgálnak új információval.)

A Sentinel-3A műholdat az Európai Űrügynökség (ESA) építtette és állította pályára. Üzemeltetését az európai meteorológiai szervezet, az Eumetsat végzi. Ami az adatokat illeti, az ESA a szárazföldi, az Eumetsat a tengeri adatbázisért felel. A Copernicus program keretében minden típusú adat szabadon hozzáférhető a felhasználók számára. (Forrás: Sentinel blog)