A hegy lábánál
(Rovat: Curiosity - 2014.09.13 08:15.)

A Marson töltött két év elteltével a Curiosity elérte a Gale-kráter közepén magasodó hegyet.

A kutatók reményei szerint az Aeolis-hegy (vagy nem hivatalos nevén, amit a NASA csapata következetesen használ: Mount Sharp) vizsgálata feltárja majd a Mars történetének egy részét. A hegy anyagának egymásra épülő rétegei a bolygó elmúlt évmillárdjai alatt rakódtak le. A földi Kilimandzsáróéval vetekedő méretű képződmény mindig is a Curiosity fő célpontjának számított, mióta az 2012 augusztusában épségben leereszkedett a Gale-kráter aljára. A minden eddiginél jobban felszerelt önjáró marsi laboratórium, miközben útra kelt a hegy lába felé, más vizsgálatokat is végzett. Rengeteg képet készítettek vele, tanulmányozták a geológiai szempontból érdekesnek tűnő helyszíneken az anyag összetételét, kőzetfúrásokkal anyagmintákat vettek a közvetlen felszín alatti rétegből, azokat a fedélzeti laboratóriumi berendezésekkel elemezték. Vizsgálták a Mars meteorológiáját, sugárzási környezetét, és még számtalan más mérést végeztek.

A Curiosity – nevéhez méltóan, ami magyarul kíváncsiságot jelent – úgy mozgott a Gale-kráterben, mint egy gyerek, amikor beszabadul egy játékboltba: nem rögtön a kiszemelt játékért megy, hanem előtte tüzetesen körülnéz a polcokon. A programon dolgozó kutatók mintegy 400 főből álló csapata számára nem az volt a cél, hogy minél rövidebb úton, egyenesen az Aeolis-hegy lábához vezessék a járművet. Ehelyett több, a helyszíni megfigyelések és a Mars körül keringő űrszondák képei és mérési adatai alapján ígéretesnek tűnő helyszínt vizsgáltak meg menet közben. Még olyan szakaszok is voltak, amikor a rovert az Aeolis-hegyével ellentétes irányba küldték. Ennek ellenére nemrég a NASA által felkért független szakértői bizottság mégis úgy értékelte a Curiosity munkáját, hogy túl gyors volt a hajtás, és túl kevés a tudomány... A marsjáró a két év alatt több mint 8 km távolságot tett meg.

A helyzet most, hogy a rover elérte az Aeolis-hegy lábát, meg fog változni. A felfelé kapaszkodás lassabb lesz, és közben az eddigieknél több tudományos mérést fognak végezni. Az 5 km magas hegy anyagában agyagásványok és szulfátok is megtalálhatók, amelyek vizes környezetben alakulnak ki. Ebből arra lehet következtetni, hogy a rétegek egy valaha itt létezett tó üledékeként rakódtak le. A Curiosity indításakor a fő tudományos cél az volt, hogy kimutassák: a vörös bolygó felszínén egykor rendelkezésre állhattak az élet fenntartásához szükséges környezeti feltételek. Az eddigi, még a kráter aljáról származó eredmények ezt máris megerősíteni látszanak, így bizonyos értelemben az űreszközzel mostanra már el is érték a kitűzött célt. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet és nem érdemes újabb adatokat gyűjteni, bizonyítékokat szerezni.

A Curiosity már a jövő héten megkezdi a „mászást”, méghozzá óvatosan, hogy a vártnál gyorsabban kopó kerekeit is kíméljék. Sikerült az eredetileg tervezetthez képest egy rövidített, kevésbé megerőltető útvonalat találni, amivel néhány száz métert megtakarítanak, miközben azért geológiai szempontból érdekes terepen haladnak majd. Az itteni, a hegy alját jelentő réteg (Murray Formation) vastagsága mintegy 200 m, ami sok millió vagy tízmillió év anyagát tartalmazhatja.

A Curiosity sérült bal első kereke. (Kép: NASA / JPL / MSSS / Emily Lakdawalla)