A NASA vizsgálóbizottsága nem volt elragadtatva a marsjáró tudományos programjának meghosszabbítását kérő pályázati anyagtól.
A bizottság feladata az aktív amerikai bolygókutató űrprogramok közötti rangsorolás. Melyiknek a folytatására jusson a szűkös költségvetési forrásokból, és mennyi pénz? A 2,5 milliárd dollárba került Curiosity esetében a múlt héten nyilvánosságra hozott jelentés szerint hiányzik a jól megfogalmazott tudományos cél, és az annak elérésére tervezett mérési program részletes leírása. Emiatt a szakértők által felállított sorrendben a Curiosity meghosszabbítása a lista vége felé kerül. Ez nem jelenti azt, hogy a programnak vége, viszont a projektért felelős szakembereknek a jövőben részletesebb tervekkel kell előállni, hogy megkapják a kért forrásokat.
A kétévente esedékes értékelésben a Curiosity mellett a Szaturnusz körül keringő Cassini, a szintén a Marson, de már sokkal régebb óta dolgozó Opportunity, a Holdat vizsgáló Lunar Reconnaissance Orbiter, a Mars körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter és Mars Odyssey, valamint az európai Mars Express szondán repülő amerikai műszerek kutatócsoportjainak hosszabbítási pályázatait bírálták el. Mindegyiküknek megítéltek két további évet, kivéve a Cassinit, amely még három évet kapott, amíg 2017-ben a bolygó légkörébe nem irányítják. A 15 tagból álló bizottság mindegyik űreszközt nagyon fontosnak tartotta, a folytatásukat pedig költséghatékonynak, hiszen ezekben az esetekben már nem szükséges újra megépíteni és pályára állítani valamit. Tudományos szempontból a legjobbnak a Cassini pályázatát ítélték.
A bizottságot meglepte a NASA egyik legnagyobb figyelemmel kísért bolygókutató küldetése, a Curiosity gyenge szereplése. Azt is furcsának tartották, hogy a projekt vezetője nem jelent meg személyesen a meghallgatáson – mintha csak készpénznek vették volna, hogy őket úgysem utasíthatják el. A pályázati anyagból lényegében hiányoztak azok a fontos tudományos kérdések, amelyeket meg szeretnének válaszolni, az ellenőrizhető hipotézisek, a javasolt mérések megtervezése, azok korlátainak és bizonytalanságainak feltárása. A bizottság felhívta a NASA vezetőinek figyelmét ezekre a hiányosságokra. Szerintük a cél az volna, hogy a tudományos eredmények igazolják az önjáró marsi laboratóriumba fektetett sok pénzt és a kutatók maximlisan kihasználják az eszköz nyújtotta lehetőségeket.
A bírálóbizottság véleménye, hogy a Curiosity eddigi tudományos teljesítménye nem áll arányban a projektbe fektetett összeggel. (Kép: NASA / JPL)
A Curiosity 2012 augusztusában landolt a Marson, a Gale-kráter belsejében. Eddig több mint 8 km-t tett meg, az év vége felé elérheti a kráter közepén magasodó hegy lábát. 2014-ben közel 60 millió dollárt költöttek a működtetésére, ezzel a Cassini társaságában a legköltségesebben fenntartott Naprendszer-kutató projektek egyike. A Curiosity elsődleges programja valójában már lezárult, egy marsi éven át tartott. Ezt a mérföldkövet idén júniusban érték el. A hosszabbításhoz ezután már külön döntésre volt szükség a NASA-nál. A szakértői bizottságban vita volt arról is, hogy helyes-e az egyensúly a kutatások (egy-egy érdekesnek ígérkező hely tüzetesebb megvizsgálása, mintavételezés) és a haladás erőltetése között. A kérdés rendszeresen felmerül a rover tudományos csapatán belül is. Meglehet, hogy a menet közben előforduló változatos geológiai formák részletesebb kutatása közelebb vinne az alapkérdés, a Mars egykori „lakhatóságának”, vagyis a mikrobiális élet feltételei fennállásának minél biztosabb megválaszolásához. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Tó volt a Marson a Gale-kráter helyén
Korán elveszhetett a Mars sűrű légköre
Nincs metán a Marson
Újabb kőzetfúrás a Marson
Defekt a Marson
A NASA vizsgálóbizottságának nem tetszettek a Curiosity tervei (Spaceflight Now)
A Curiosity egy közel 2 m-es vasmeteoritba „botlott” menet közben a vörös bolygó felszínén.
