Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Pályán a kilencedik Landsat
(Rovat: Amerikai távérzékelő műholdak - 2021.09.28 06:15.)

A majd fél évszázados (!) múltra visszatekintő, rendkívül sikeres amerikai földmegfigyelő sorozat legújabb műholdja egy Atlas-5 rakétával indult Kaliforniából.

A startra a Vandenberg Légitámaszpont SLC-3E indítóállásából szeptember 27-én, magyar idő szerint 20:12-kor került sor. A műholdat szállító Atlas-5 rakétaváltozat a 401-es számú volt. Ez a kódszám azt jelenti, hogy a hordozóeszközt 4 m-es átmérőjű orrburkolattal látták el (4), szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta nem volt (0), és a Centaur végfokozat egyhajtóműves változatához (1) volt illesztve a Landsat. A startot eredetileg szeptember 16-ára tervezték, de a folyékony oxigénhez való hozzáférés nehézségei miatt el kellett halasztani.

A Landsat sorozat

Az első ERTS műhold – melyet később neveztek át Landsatnek, illetve még később Landsat-1-nek – még 1972 (!) közepén került pályára. A Landsat műholdak felvételeit azóta számtalan területen alkalmazzák. Ezek között szerepel a növényborítottság, a trópusi esőerdők változásának megfigyelése, a városiasodás folyamatának követése, természeti katasztrófák következményeinek felmérése és a kárelhárítás segítése, a gleccserek visszahúzódásával, az édesvizekkel, a mezőgazdasággal kapcsolatos megfigyelések végzése.


(Kép: USGS)

A fenti infografikán a Landsat műholdak történetét tekinthetjük át. Az MSS az elsődleges távérzékelési eszközök közül a multispektrális letapogatót, a TM a tematikus térképező berendezést, míg az ETM+ ennek továbbfejlesztett változatát jelzi. Látható, hogy a Landsat-6 nem érte el a pályáját, míg a legsikeresebb a Landsat-5 volt, közel három évtizedig (!) működött. A Landsat-7 és -8 csökkentett üzemmódokban működött, illetve működik.

„Szabály”, hogy az új Landsat felvételek kompatibilitása megmarad a régiekkel, ami alkalmassá teszi a már most is páratlanul hosszú időszakot felölelő egységes adatbázist a Föld felszínén történő változások elemzésére.

A Landsat-9

Anno a Landsat-8-nál jelent meg két, más-más hullámhossztartományokban érzékeny fedélzeti műszer, az Operational Land Imager (OLI) és a Thermal Infrared Sensor (TIRS). Ezek a korábbiaknál sokkal nagyobb érzékenységű méréseket tettek lehetővé. Most a Landsat-9 (alábbi képünkön) ezek továbbfejlesztett változatait (OLI2 és TIRS2) hordozza.


A műholdat a Northrop Grumnan Innovation Systems (NGIS) építette, starttömege 2864 kg. Tervezett élettartama 5 év, melyet lehetséges további két évvel meghosszabbítani. A tervezett pálya egy 98,2° hajlásszögű, 705 km magas, poláris körpálya.


Az OLI2 (képünkön a gyártó Ball Aerospace laborjában) jel/zaj viszonya jobb lesz, mint a Landsat-8 OLI-é volt. A TIRS2 is nagyban azonos a TIRS-szel, viszont egy ott felfedezett apró fénykorrekciós hibát (természetesen) kijavítottak.

(A Landsat-9-cel együtt indított nanoműholdakról hamarosan külön cikkben írunk majd.)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021