Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Az ESA is a Vénuszt kutatná
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Távoli világok kutatói , Űrcsillagászat Európában - 2021.07.05 07:15.)

A Vénusz kutatásának nagyszabású tervét jelentette be az ESA: radarokkal és spektrométerekkel a magjától a légköréig vizsgálnák a bolygót.

Egy héttel azután, hogy a NASA bejelentette két űrszonda indítását a Vénuszhoz, az ESA is hasonló bejelentést tett, igaz, csak egy szondát terveznek indítani, és míg az amerikaiak évtizedünk legvégén indulnának, az európai szonda csak a jövő évtized elején. Az ESA EnVision szondája az űrügynökség Cosmic Vision programja keretében készülő, M (medium) kategóriájú küldetés lesz, amely 2031-ben startolhat. A küldetést három jelölt közül választották ki, ez lesz a Cosmic Vision program ötödik M-osztályú küldetése, a tavaly indult Solar Orbiter, illetve a még készülő Euclid, PLATO és ARIEL küldetések után, és az időközben törölt SPICA infravörös űrtávcső helyett.


Az ESA EnVision szondájával elsősorban azt szeretnék kideríteni, miért különbözik olyan drasztikusan egymástól a Föld és a Vénusz. (Fantáziarajz: NASA / JAXA / ISAS / DARTS / Damia Bouic / VR2Planets)

Günther Hasinger, az ESA tudományos programokért felelős igazgatója elmondta, hogy az EnVision küldetést a két amerikai szonda tudományos programjával összehangoltan fogják megvalósítani, így az évtized fordulóján valóban átfogó vizsgálatnak vethetik alá bolygószomszédunkat. Amint korábbi cikkünkben megírtuk, a NASA DAVINCI+ küldetése szondát küld a Vénusz szuperforró légkörébe, a kénsavcseppekből álló felhők közé, amely leszállása közben egy óra hosszat vizsgálja a légkört. A másik NASA küldetés, a VERITAS X-sávú radarral térképezi fel a Vénusz felszínét, sokkal részletesebben, mint ahogyan azt a NASA Magellan szondája az 1990-es évek első felében tette.


A Vénusz körül keringő EnVision. (Fantáziarajz: ESA / VR2Planets / Damia Bouic)

Az EnVision az ESA második, a Vénuszt kutató űrszondája lesz – mint olvasóink számára jól ismert, elődje, a Venus Express 2006–2014 között keringési pályáról vizsgálta a Vénuszt. Az EnVision akár már 2031-ben, Ariane–6 hordozórakétával indulhat, de 2032-ben és 2033-ban is nyílik indítási ablak a Vénusz felé. A szonda 15 hónap alatt érkezik a Vénuszhoz, majd további 16 hónapba telik, mire légköri fékezéssel beállítják a végleges, tudományos megfigyelésekre alkalmas pályát. Végeredményben az EnVision 220 km és 540 km közötti magasságú, kvázipoláris pályára áll, ahonnan három, az infravörös és az ibolyántúli tartományban dolgozó spektrométerrel vizsgálja a légkör összetételét, és keresi az esetlegesen jelenlegi vulkánkitörésekből származó gázcsóvák nyomait. Emellett a spektrométerek a felszín kémiai összetételét is elemzik. A szondára nagy frekvenciájú radarszonda is kerül, amelyik mintegy 1 km mélységig a felszín alatti rétegek letapogatására is alkalmas lesz, így esetleg eltemetett geológiai határfelületeket is észre lehet venni. A küldetéshez a NASA is hozzájárul egy S-sávú, apertúraszintézises radarral (VenSAR). Míg az amerikai VERITAS szonda radarjával az egész bolygót szeretnék feltérképezni, addig az EnVision radarjaival csak kiválasztott, kisebb területeket vizsgálnának, de nagyobb felbontással. Az ESA nem hozta nyilvánosságra a szonda költségtervét, de ismert, hogy az M-osztályú küldetések költségplafonja 550 millió euró, amelybe viszont a más űrügynökségek (pl. a NASA) hozzájárulása nem számít bele.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021