Az ESA első lépése a marsi anyagminták visszahozására
(Rovat: A Nap és bolygótestvéreink, Űrszondák a Marsnál , Távoli világok kutatói - 2004.04.02 10:21.)

Az ESA Aurora programjának keretein belül a tervek szerint egy évtized múlva speciális kapszulába zárt marsi kőzetanyagot juttatnak vissza a Földre, hogy majd a földi laboratóriumokban elemezhessék.

A küldetés előtt még az ESA-nak sikeres missziót kell végrehajtania a 2009-ben induló ExoMars nevű űrszondájával, amelynek anyaszondája a bolygóra juttatja majd a Pasteur nevű rovert. Az Aurora-program felépítése miatt ugyanis ha az ExoMars sikertelen, a talajmintahozó vállalkozás jelentős késést szenvedhet.

Az ExoMars program előkészületeiről az Űrvilág oldalain már többízben beszámoltunk. Most a Mars Sample Return (MSR, mintahozó űrszonda) programját és az eddigi előkészületeket ismertetjük. Már tavaly októberben kihirdették a két győztes csoportot, melyeknek feladata az MSR küldetés teljes tervének kidolgozása. (Az MSR az Aurora program második Zászlóshajó küldetése.) A két csoportot főként európai ipari társaságok alkotják, az egyiket egy olasz, a másikat pedig egy angol cég vezeti. A mostani tervek szerint az MSR kétlépcsős program lesz. Első lépésben a visszatérő kapszulát szállító űrszondát indítják 2011-ben és állítják Mars körüli pályára. Fedélzetén akkor a tudományos eszközökön és a visszatérő tartályon kívül jelentős mennyiségű üzemanyag is helyet kapna. Két évvel később indítják a másik űrszondát, amely a leereszkedő és felszálló modult viszi magával. Az út utolsó szakaszán leválik a modul, és egy irányított landolást hajt végre a vörös bolygón. Egy robotfúró – a tervek szerint – 1-2 méter mélyről talajmintát vesz, és elraktározza a modul egy rekeszében. További talaj- és légköri mintákat is tárolnak az egységben. Ezután a felszálló egység felemelkedik a Mars felszínéről, összekapcsolódik az első (ekkor már Mars körüli pályán keringő) űrszondával, és átadja annak az összegyűjtött kőzeteket.

Az első szonda visszatérő egysége (a szállított üzemanyagot felhasználva) elindul a Föld felé. Bolygónkat megközelítve elindítja a felszín felé az anyagmintákat tartalmazó kapszulát. Ez ejtőernyős fékezést követően, finoman ér majd földet. Innen a laboratóriumba szállítják, ahol a tudósok elemzés alá veszik. A kapszula felépítése biztosítja, hogy a mintatartó akkor is sértetlen maradjon, ha az ejtőernyő nem nyílna ki, és a kapszula becsapódna a földbe. Még néhány technológia kifejlesztésre vár Európában, hogy a küldetés sikeres lehessen. A visszatérő egységgel kapcsolatos problémákra megoldásként kínálkozó technológiákat az Aurora program Arrow küldetésében kívánják tesztelni. Várhatóan még sok vita előzi majd meg a Mars Sample Return küldetését. Hiszen mi történik, ha életképes mikroorganizmusok utaznak az „űrhajóvá” avanzsáló űrszondán? Ez esetben valóban igen komolyan kell venni az elővigyázatosságot!