Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Csillogó Égei-tenger
(Rovat: A hét képe - 2017.08.09 07:15.)

A szigetek északi oldalán hullámos a tenger, délen a szélárnyékban viszont a műhold irányába tükröződik a beeső napfény a sima vízfelületről.

A műholdképen a víz megcsillanása egyszerűen megérthető a tükröződés optikai törvényei alapján. Ami tükröződik, az a napfény, a tükröző felület pedig a tengervíz. Ha a vízfelület elegendően sima, és a műhold helyzete is megfelelő ehhez, akkor a Nap fénye pont a kamerába tükröződik.


A NASA Terra műholdjának MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) műszerével július 6-án készült kép az Égei-tengert és környékét mutatja. (Kép: NASA EO / Jeff Schmaltz / LANCE/EOSDIS Rapid Response)

Ez a műholdfelvétel most a Görögország és Törökország között elhelyezkedő Égei-tengert mutatja, délen Kréta szigetével és a Földközi-tenger egy részletével. A vízfelszín fényességének változásai egyértelmű kapcsolatban vannak a hullámzással: ahol nyugodt a tenger, ott létrejön a tükröződés, ahol magasabbak a hullámok, ott nem, mivel az egyenetlen felületről többféle irányba szóródik a beeső napfény. A hullámzást pedig a szél okozza. Így tehát közvetve a műholdkép alapján az éppen aktuális szélviszonyokról nyerhetünk információt.

A nyári hónapokban az Égei-tenger medencéjében az uralkodó széljárás északi. A száraz, hűvösebb levegőt szállító szélnek neve is van: meltemi. Az Égei-tenger kisebb szigeteinek és Krétának a szél felőli, északi oldalán a kép készítésének idején is nyugtalanabb volt a tenger. A vízből kiemelkedő szigetek, hegyek mögött általában szélárnyék keletkezik, a tenger simább – ez esetben a déli oldalon. Kivéve ott, ahol a domborzati viszonyok miatt nem jön létre a szélárnyék.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2023