Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Közeledik a Curiosity rover startja
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Curiosity - 2011.11.23 07:15.)

A NASA bejelentette, hogy a Marsra tartó Curiosity (MSL – Mars Science Laboratory) rover startját – a rakétarendszer egy kisebb részegységének cseréje miatt – egy nappal későbbre halasztották. A jelenleg tervezett indítási időpont 2011. november 26.

A Mars Science Laboratory (MSL) indítását azért halasztották el, mert az űrszondát pályára állító Atlas-5 rakétán a repülést szabályozó rendszer egyik akkumulátorát ki kell cserélni. A floridai Cape Canaveralről tervezett indítás hivatalos időpontja jelenleg november 26., helyi idő szerint 10:02 (közép-európai idő szerint 16:02), amikor egy 103 perces indítási ablak nyílik meg. A rover a tervek szerint 2012. augusztus 6-án éri el célpontját, és landol a Marson, ahol sikeres leszállás esetén megkezdheti kiválasztott kutatási területének részletes vizsgálatát. A küldetés tervezett Mars-felszíni időtartama két földi év, de ha a rover megfelelő állapotban marad, a program meghosszabbítható.


A NASA Curiosity rovere a tisztaszobában, a Kennedy Űrközpontban. A roverre szerelt tudományos eszközök össztömege tízszeres az eddigi Mars-roverekhez viszonyítva. Az új marsjáró mérete egy átlagos személyautóéhoz hasonlítható. (Kép: Ken Kremer)


A Curiosity építésének idődiagramja. 2004-ben az előtanulmányok elkészítésével kezdődött a program, majd 2005-ben megkezdték a konkrét fejlesztéseket. Eredetileg 2009-re tervezték a startját, de az építés közben felmerült problémák miatt ezt két évvel elhalasztották. (Kép: CNES)

Küldetésének főbb céljai:

  • megvizsgálni, hogy létezhetett-e valaha élet a Marson,
  • meghatározni, milyen a Mars klímája,
  • újabb ismeretek gyűjtése a Mars geológiáját illetően,
  • az emberes Mars-misszió előkészítése.

A feladatok teljesítéséhez a rovert tíz különböző tudományos eszközzel látták el. Ezeket egy nemzetközi tender keretében választották ki, két európai (egy-egy német és spanyol), egy orosz és hét amerikai fejlesztő csapat nyerte el a lehetőséget.


A tudományos eszközök elhelyezkedése a Curiosity roveren. (Kép: NASA)


A 850 kg-os MSL Curiosity rover szerelés közben (NASA JPL, Pasadena, Kalifornia, 2011. június). (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Miután a Curiosity tesztek hosszú sorozata után elkészült, a személyzet a végleges összeszerelés helyére szállította az eszközt.


A Mars Science Laboratory a Kennedy Űrközpontban, 2011. október 5-én. A rover középen látható, már a védőkúp belsejében; alul a rögzítésre váró hővédő pajzs. (Kép: NASA)

Amennyiben a rover indítása sikeres lesz, és a nyolc és fél hónapos út után épségben megérkezik a Marshoz, a légköri fékezés és a leszállás a következők szerint zajlik majd.


A grafika a Curiosity landolásának folyamát mutatja be. (Kép: NASA)


Az eddigi Mars-szondák leszállóhelyei (sárga színnel jelölve), további potenciális leszállóhelyek, és a Curiosity rover célpontja, a Gale-kráter pozíciója a Marson. A Gale-krátert több mint 100 lehetséges leszállóhely közül választottak ki. (Kép: www.planete-mars.com)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019