A bürokrácia szorításában
(Rovat: Üzlet és munkahely, Űrpolitika - 2023.05.24 07:30.)

Nehéz helyzetben vannak az új amerikai űripari cégek, így az USA aligha veheti fel a versenyt a rohamléptekkel fejlődő Kínával.

A versenyképesség megtartásához nemcsak pénzre, hanem a bürokratikus akadályok felszámolására lenne szükség. A Space News portálon kongatja meg a vészharangot véleménycikkében Edward Hearst, ügyvéd és kormányzati kapcsolati szakértő.

A szerző emlékeztet arra, hogy miközben a közelmúltban a Discord hálózaton keresztül kiszivárgott titkos iratok szerint Kína képes „az USA és szövetségesei űreszközei veszélyeztetésére”, addig az Egyesült Államokban NewSpace néven propagált űripari fellendülés cégeinek jó része romokban hever, noha korábban éppen ezekhez fűzték a legnagyobb reményeket, hogy segítségükkel sikerül megőrizni az USA vezető szerepét az űrtevékenységben. Bár például a Virgin Orbit november óta 60 milliárd dollár összegben vett fel kölcsönöket tulajdonosától, Richard Bransontól, a vállalat lényegében beszüntette működését, legtöbb alkalmazottját szélnek eresztette, és csődöt jelentett. Eközben tőzsdei figyelmeztetést kapott a műholdak felbocsátásával foglalkozó Astra, az űrvontatót fejlesztő Momentus és a nanoműholdakkal időjárás-előrejelzéseket készítő Spire (korábban NanoSatisfi Inc.), mivel részvényeik értéke 1 dollár alá esett.

A Virgin Orbit alkalmazottai 2021 végén még a cég tőzsdére kerülését ünnepelték. A vállalat 2023. április 4-én csődvédelmet kért. (Kép: Virgin Orbit)

Egy sor NewSpace céget a SPAC (Special Purpose Acquisition Companies, lásd lent) programon keresztül dollármilliárdokkal finanszíroztak, a hordozórakéták fejlesztése területén ezek közé tartozik az ABL, az Astra, a Firefly, a Relativity Space, a Rocket Lab és a Virgin Orbit, a távérzékelés területén a Planet Labs és a Capella Space, illetve a kereskedelmi űrállomást fejlesztő Axiom. Rossz hír, hogy ennek ellenére a cégek egy része a túlélésért küzd az emelkedő kamatok és a SPAC hanyatlása miatt. Emellett 2022-ben az űriparba történt befektetések nagysága 50%-kal csökkent, miközben a NewSpace cégek tőzsdei értéke az egyik index szerint 75–95%-kal csökkent.

További nehézséget jelent a fiatal cégek számára, hogy egyre súlyosabb adminisztratív terhekkel néznek szembe, egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a különböző szövetségi hatóságok előírásainak teljesítése. Példaként elég a SpaceX erőfeszítéseire utalni a Starship startengedélye megszerzése ügyében. De az FAA (Szövetségi Légügyi Hatóság) startengedélyének megszerzéséért a kisebb cégeknek is kemény küzdelmet kell vívniuk, nem is beszélve a sikertelen startok utáni jelentéstételi kötelezettségekről. Mindez nehéz helyzetbe hozza az amerikai rakéták és műholdak üzemeltetőit a nemzetközi versenytársakkal szemben.

A szerző elismeri, hogy az előírások fontosak, de a hatósági eljárások az Egyesült Államokban gyakran nehézkesek, megterhelők, lassúak és koordinálatlanok, ami hozzájárul ahhoz, hogy a cégek kifutnak a pénzükből. Ebből az ingoványból csak hathatós kormányzati segítséggel tudnának kitörni, és csak így lehetne megőrizni az USA technológiai vezető szerepét a világűrben. Ehhez az anyagi támogatáson kívül összehangolt kormányzati intézkedésekre van szükség a szabályozásokkal kapcsolatos adminisztratív terhek csökkentése érdekében.

A szerző arra is rámutat, hogy eközben Kína űrprogramja rohamléptekkel fejlődik. 2022-ben 62 űrindítást hajtottak végre, ami alig marad el az USA teljesítményétől (72), viszont messze megelőzi a sorban harmadik Oroszországot (21). Ráadásul a 72 amerikai start közül 61-et a SpaceX hajtott végre. Emellett, amint arról az Űrhaderő új parancsnoka, Chance Saltzman tábornok egy szenátusi albizottsági meghallgatáson beszélt, Kína a világűr katonai felhasználása és az űrfegyverkezés területén is jelentős fejlődést ért el. Amerika a kínai kihívással csak akkor veheti fel a versenyt, ha a NewSpace cégekhez fűzött remények valóra válnak, ehhez viszont kongresszusi szinten van szükség az állami beavatkozásra.