A Mars védelmében
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Kína a világűrben , Perseverance - 2021.03.18 09:15.)

A NASA – legalább közvetve – megkérdezné kínai partnerétől, milyen bolygóvédelmi intézkedéseket foganatosítottak a Tienven–1 szondánál.

Kína arra készül, hogy tavasszal végrehajtsa első leszállását a Marsra. A kutatók arra kíváncsiak, nem juttat-e a marsjáró földi eredetű (biológiai) szennyeződéseket a bolygóra. Mivel a kutatók nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy egyszer talán rábukkanhatnak a marsi élet nyomaira, ezért nagyon fontos, hogy mindent megtegyenek, hogy megóvják a Marsot a földi élőlényekkel történő beszennyeződéstől. Jelenleg ez bonyolult tisztítási folyamatot jelent, amelynek végén meggyőződnek arról, nem maradtak-e a Marsra jutó eszközön baktériumok különösen ellenállóképes spóráik formájában sem.

A NASA Perseverance marsjárója keresztülesett ezen a procedúrán, mielőtt tavaly júliusban elindult a Földről. Az amerikaiak persze szeretnének meggyőződni arról, vajon ugyanilyen körültekintéssel jártak-e el a kínaiak is. A legegyszerűbb lenne közvetlenül megkérdezni a kínai illetékeseket, azonban az USA Kongresszusa már régebben megtiltotta a NASA-nak, hogy bármilyen kapcsolatba lépjen a kínai társszervezettel. Azon a megbeszélésen, ahol a NASA következő évtizedes tanulmányának a 2030-as évekre szóló bolygókutatási prioritásainak megfogalmazásáról tárgyaltak, Lisa Pratt, a NASA bolygóvédelmi vezetője arra panaszkodott, hogy a hivatalos közleményeken kívül semmilyen információjuk sincs arról, milyen bolygóvédelmi lépéseket tettek a kínaiak.

Ha a Tienven–1 sikeresen leszáll a Marsra, akkor Kína lesz a második ország, amelyik ezt az eredményt magáénak mondhatja. (Korábban az ESA és a Szovjetunió is küldött már eszközöket a Marsra, előbbi azonban becsapódott, utóbbi pedig nem egészen egy percig működött.)

A Tienven–1 marsjáró a Kínai Űrtechnológiai Akadémia (CAST) Mars felszínét szimuláló tesztpályáján. (Kép: CCTV)

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Kína is részese az 1967-es Világűrszerződésnek (OST, Alapelvszerződés), amely nagy vonalakban megszabja az államoktól a világűrben folytatott tevékenységük során elvárható magatartást. Egyebek mellett azt is kimondja a szerződés, hogy az államoknak úgy kell felderíteniük az idegen világokat, hogy eközben kerüljék el az égitestek veszélyes beszennyezését. Több okunk is van arra, amiért érdemes elővigyázatosnak lenni, nehogy földi mikroorganizmusok jussanak az idegen égitestekre. Egyrészt a kutatók szeretnék elkerülni, hogy bármely földi élőlény esetleg megtelepedjék a Marson, másrészt, ha sikerülne az élet nyomaira bukkanni a bolygón, akkor szeretnének biztosak lenni abban, hogy az nem a Földről került oda.

Kína első, a Marshoz küldött űrszondája 2021. február 10-én állt pályára a bolygó körül. A filmen jól látható a szonda enyhe rezgése a fékezőhajtómű beindításának hatására. (Forrás: YouTube, China Central Television)

Korábbi hírek szerint Kína az Utopia Planitia síkságon tervezi leszállítani marsjáróját, ahol nincs jele a felszínen vagy annak közelében található víznek (így kevesebb az ok az aggodalomra, mintha víz is jelen lenne a leszállóhelyen). A Mars régmúltjában azonban ott is előfordulhatott mélyen a felszín alatt talajvíz, vagy a felszínen sárfolyások. Ugyanezen a területen szállt le a múlt században a Viking–2 szonda, a közelmúltban pedig az InSight. Amikor az 1970-es években a két Viking szondát elindították, még nem voltak érvényben a NASA szigorú bolygóvédelmi előírásai. A 2018-ban leszállt InSight indítása előtt viszont már igen, ennek megfelelően a NASA mérnökei tüzetesen átvizsgálták a szonda felületét, esetleg ottmaradt spórák után kutatva. A spóraszámlálás bevett gyakorlat a NASA-nál, míg az újabb, genetikai elemzésen alapuló módszereket még csak most fejlesztik. Feltételezik, hogy a kínaiak is hasonló vizsgálatokat végeznek, mert a NASA munkatársak tudomása szint a kínaiak kapcsolatban állnak egy olasz bolygóvédelmi csoporttal, akiktől értesülhettek a érvényben lévő elvárásokról és eljárásokról.

Noha a közvetlen hivatalos kapcsolatokra nincs lehetőség, tavaly novemberben mégis előfordult, hogy egy nemzetközi összejövetelen Pratt éppen egy kínai szakember mellett ült, így nem hivatalos formában bár, de közvetlenül érdeklődhetett a kínaiak bolygóvédelmi lépéseiről. Azt a választ kapta, hogy „ugyanazokat a vizsgálatokat végeztük el, amelyeket önök is szoktak, a spórák számlálását is beleértve, és elégedettek voltunk az eredményekkel”. Az amerikaiak aggódnak ugyan, mert kénytelenek a kínaiak szóbeli közlésére hagyatkozni, de jobbat nem tehetnek, mint bíznak abban, hogy a kínaiak valóban elővigyázatosan jártak el.