Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Mars 2020: készülődés a leszállásra
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Perseverance , Távoli világok kutatói - 2021.02.08 07:15.)

Február 18-án megérkezik a vörös bolygóra a NASA Perseverance marsjárója.

Az űrügynökségnél már javában készülődnek az izgalmas és a küldetés szempontjából kritikus eseményre. A tavaly június végén indult, most Mars felé tartó űrszondával minden rendben van. A menetrend szerint február 18-án, magyar idő szerint este 10 óra körül kísérlik meg a légköri fékezést és sima leszállást a Jezero-kráter térségében.


A Perseverance marsjáró „égi darus” leszállása hasonlítani fog ahhoz, ahogy annak idején a Curiosity megrkezett a Mars felszínére. (Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)

A Perseverance felépítésében hasonlít a 2012 óta működő Curiosity roverhez, de felszereltsége, műszerezettsége lényegesen eltérő. A „hét perc rettegés”, ahogy már a Curiosity érkezésekor is nevezték a légkörbe lépés és a felszín elérése között eltelő időszakot, szintén hasonlóan fog zajlani. Az eljárás alapelveiben hasonló lesz a közel egy évtizeddel ezelőtt alkalmazott módszerhez, de végrehajtottak néhány lényeges fejlesztést is. Ezek egyike, hogy a leszálló szonda rendszerei maguk dönthetik el, pontosan mikor nyitják az ejtőernyőt. A másik újítás a relatív navigáció, vagyis hogy a terepről a süllyedés közben készített képek segítségével a fedélzeti számítógép igyekszik azonosítani a helyet az előre betáplált térkép alapján. Mindezek a precíz felszínre érkezést és a biztonságos helyen való landolást hivatottak segíteni. A leszállás szempontjából kockázatos helyeket – szakadékokat, kisebb becsapódási krátereket, sziklákat – is tartalmazó Jezero-krátert ezek nélkül az újítások nélkül ki sem merték volna választani vizsgálandó célterületnek.

A helyszín különlegessége, hogy a jelek szerint egy ősi tó medréről lehet szó, s mint ilyen, az üledékes kőzetek talán a Mars történetének korai szakaszában esetleg meglevő életformákra utaló nyomokat rejthetnek. A küldetés legfontosabb része kőzetminták gyűjtése és helyszíni vizsgálata lesz. A Mars kutatásában először olyan mintákat is vesznek, amelyeket egy későbbi űrszondával a Földre juttatnának, igazán részletes laboratóriumi elemzések céljából. A mintavisszahozó küldetés legkorábban 2026-ban startolhat, a 2030-as évek elején érkezhet vissza a Földre.

A remélt sikeres leszállás után természetesen nem azonnal indul a mintagyűjtés, előtte még a fedélzeti berendezések beüzemelésére is sort kell keríteni. Az Ingenuity nevű kis marsi helikopter reptetését is megkísérik az első hónapokban. Utána már a tudományos kutatómunka veszi át a főszerepet.

Közben a NASA-nál azt tervezik, hogy a 2005-ben indított, a Mars körüli pályán dolgozó Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) űrszonda pályáját úgy módosítanák, hogy az a Perseverance számára előnyösebb legyen. Itt elsősorban arra kell gondolni, hogy a keringő űrszonda kommunikációs átjátszóállomásként kap szerepet a Marson dolgozó rover és a földi irányítók között.


Az MRO a Mars körül. (Fantátiakép: NASA / JPL-Caltech)

2018-ban, ahogy az MRO egyre idősebb lett, már történt egy változtatás a pályában. Jelenleg olyan napszinkron pályán kering a szonda a Mars körül, amelyről helyi időben a délután közepén tudja fényképezni a felszínt. A még jelenleg is vitatott, tervezett változtatások nyomán ez az időszak későbbre tolódna. Ennek következménye, hogy kevesebb időt töltene az űreszköz a bolygó árnyékában, csökkentve az öregedő akkumulátorok terhelését, így hozzájárulva élettartamuk remélt meghosszabbításához.

A Mars közüli távközlési (adatátjátszó) infrastruktúra elöregedése általában is aggodalomra ad okot. A NASA elsősorban olyan szondákra hagyatkozik, amelyeket főleg tudományos célokból indítottak. Ilyen az MRO mellett a még öregebb, 2001-ben érkezett Mars Odyssey, valamint a 2013-as MAVEN. Az elsődlegesen kommunikációs célból indítandó Mars-szondák tervei az elmúlt években nem igazán haladtak előre. Pedig volt szó olyan trióról, amelyek a Mars körüli pályán egymással is szélessávú kapcsolatban lennének, így folyamatos lefedettséget biztosítanának a felszínen dolgozó valamint a tudományos programot végrehajtó keringő egységek számára.

Nem mindenki lelkesedik ugyanakkor az MRO pályamódosításának ötletéért. Vannak, akik a szonda eredeti tudományos programjában okozott kárra figyelmeztetnek. Hiszen az új pályáról nem ugyanabban az időpontban készülhetek majd a felszínről a képek, ami megnehezíti összehasonlításukat az elmúlt években gyűjtött adatokkal. Az MRO hat fedélzeti tudományos műszerrel, köztük egy nagyfelbontású kamerával repül. Mások azt sajnálnák, hogy a régebb óta a Marson dolgozó Curiousity, valamint a majd 2022-ben induló európai–orosz ExoMars szonda marsi járműve küldetésének támogatása szenved majd csorbát.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021