Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Tíz érdekesség a Marsról – IV.
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, ExoMars - 2019.07.25 07:15.)

Az ESA 10 infografikán mutatja be a legizgalmasabb, aktuális érdekességeket a vörös bolygóról. Sorozatunkban páronként mutatjuk be a képeket.

7. Metán


(Kép: ESA – S. Poletti)

A marsi metán története hosszú, vitákkal terhes, és máig sem sikerült a gyakran egymásnak ellentmondó megfigyeléseket megmagyarázni, értelmezni és egységes elméleti keretbe foglalni. A vita fordulatait olvasóink korábbi cikkeink alapján (lásd lent) többé-kevésbé rekonstruálhatják.

A Földön a metánt jelentős részben élő szervezetek termelik, például emésztésük során a szarvasmarhák és más kérődzők, de geológiai folyamatok során is felszabadulhat. Fontos tény, hogy a metánmolekula viszonylag rövid életű, legalábbis földtörténeti skálán, ugyanis a Nap ibolyántúli (UV) sugárzása hatására mintegy 400 év alatt elbomlik. Ha tehát a Marson sikerül kimutatni a jelenlétét, akkor magyarázatot kell adni arra, hogyan termelődhet folyamatosan metán a bolygón, vagyis milyen folyamat pótolja a légkörben elbomló gázt.

A távcsöves mérések és a Mars Express megfigyelései a metán jelenlétére, sőt mennyiségének szezonális változására engedtek következtetni. A Curiosity mérései alapján „metáncsúcsok” észleléséről számoltak be, ráadásul ezek egyike egybeesett a metán Mars Express által kimutatott jelenlétével. Ugyanakkor az ExoMars TGO szondájának minden korábbinál érzékenyebb műszerével egyáltalán nem sikerült metánt detektálni. A mérések értelmezéséhez a kutatóknak pontosabban meg kell érteniük, milyen folyamatok hozhatják létre a metánt, illetve milyen tényezők járulhatnak hozzá a molekula bomlásához.

A rejtély megoldásához újabb információt jelenthetnek az ExoMars 2020 Rosalind Franklin roverjének mérései. Az ESA marsjárója a tervek szerint 2 méter mélyre is lefúrhat a Mars talajába, így olyan helyen keresheti a metán nyomait, ahol a Nap sugárzása nem bontja el a molekulákat.

8. Sarki fény


(Kép: ESA – S. Poletti)

A Mars Express már röviddel megérkezése után sarki fényt észlelt a Mars poláris vidékén. Működésének eddigi 15 éve alatt az ESA űrszondája egyre több részletet figyelt meg a marsi sarki fényekre vonatkozóan, később az amerikai MAVEN szonda is megfigyelte a marsi sarki fényt.

A Földön (és az erős mágneses térrel rendelkező óriásbolygókon) a sarki fényt az okozza, hogy a napszéllel a Napból érkező, elektromosan töltött elemi részecskéket a mágneses tér erővonalai a sarkok felé kényszerítik, ahol azok behatolnak a légkörbe, és annak molekuláit fénysugárzásra gerjesztik. A Marsnak viszont nincs számottevő mágneses tere, a kéregben azonban egyes területeken maradvány mágnesség figyelhető meg, ami egy ősi mágneses tér maradványa. A Mars Express megfigyelései szerint a fizikailag a sarki fénynek megfelelő fényjelenségek e területek környékén tűntek fel.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021