Elindult a fúrás a Marson
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Távoli világok kutatói - 2019.03.06 07:15.)

Megkezdte a munkát az InSight űrszonda egyik fő műszere, amellyel akár 3–5 méteres mélységig is lefúrhatnak majd a bolygó felszíne alá.

A NASA InSight (Interior Exploration using Seismic Investigations, Geodesy and Heat Transport) szondája tavaly november 26-án végzett sima leszállást a Marson, az egyenlítőhöz közel fekvő Elysium-síkság (Elysium Planitia) területén. Fő műszerei közül a marsrengések detektálására szolgáló szeizmométert már decemberben maga mellé helyezte a felszínre, majd a robotkarral februárban a védőborítást is felrakta a berendezés tetejére. A környezeti adatokat mérő műszeregyüttes révén pedig immár rendszeres napi időjárás-jelentéseket (légnyomás-, szél- és hőmérséklet-adatokat) kaphatunk a Marsról – igaz, hogy csak arról az egy helyről, ahol az InSight tartózkodik.

A C betűre kattintva Fahrenheit-fok helyett a számunkra megszokott Celsius-fokban is megnézhetjük a hőmérsékleteket. A Sol az InSight szonda eddig a Marson töltött napjainak számát jelzi. A bolygón egy nap valamivel hosszabb, mint a Földön, 24 óra 40 percig tart. (Kép: NASA / JPL-Caltech / Cornell / CAB)

Február elején a felszínre került egy újabb műszer, és a hónap utolsó napján a német vezetéssel készült, a mélybe fúró HP³ (Heat Flow and Physical Properties Probe) berendezéssel meg is kezdték a munkát. Egyelőre nem ment egészen simán a behatolás, az első napon kb. 18–50 cm mélyre sikerült jutni, akadályokba is ütközött a műszer.

(Kép: NASA / JPL-Caltech / DLR)

A fúrás valójában néhány óra leforgása alatt 400 kalapácsütést jelentett. A felszín alatt egyre mélyebbre haladva valószínűleg egy nagyobb kődarab állta a HP³ útját, amely mintegy 15°-kal el is térítette az irányából a fúrót. Utána a jelek szerint egy másik kő következett, mire véget ért a négy órányi hosszúságúra tervezett első kísérleti szakasz. A behatoló berendezés (becenevén: a vakond) képes a kisebb kődarabokat eltolni az útjából, de ez időigényes művelet.

A Mars felszíne alá még sosem fúrtak be ilyen mélyen, a cél a 3–5 méteres mélység elérése. Az 5 m hosszú kábel mentén összesen 14 hőmérőt helyeztek el, amelyek segítségével fel tudják majd mérni a hőmérsékleti viszonyokat a bolygó felszíne alatti távolság függvényében. Így információt nyerhetnek a Mars talajában a hőáramlásról. A mélybe hatolás lassú folyamat lesz, még akkor is, ha sikerül venni a felszín alatti láthatatlan akadályokat. Mivel maga a művelet is hőt termel, egy-egy négy órás műveletsor után jó két marsi napnyi pihenőt tartanak, hogy a hőmérőknek legyen ideje felvenni a természetes hőmérsékleti értékeket. Mindezek után a fúrást végző rudat mintegy 24 óra alatt felfűtik kb. 28 °C-ra, s közben mérik, hogy a talaj milyen gyorsan vezeti el a hőt.

A kívülről egy kicsit az autószervizekben használt emelőre emlékeztető HP³ berendezés felépítése. (Kép: NASA / JPL-Caltech / DLR)

Idő még van bőven a munkára, az InSigh elsődleges küldetése legalább egy marsi éven (687 földi napon) át tart majd.