ExoMars 2016: közeleg a start
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, ExoMars - 2016.02.22 07:15.)

Bajkonurban összeillesztették a Mars felé márciusban induló szonda keringő- és leszállóegységét.

A Mars körüli pályára szánt ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) űrszonda és a bolygó felszínére leszálló Schiaparelli nevű egység decemberben érkezett meg a kazahsztáni Bajkonurba, ahonnan egy Proton hordozórakétával indulnak el. A kijelölt startidőpont március 14-én magyar idő szerint 10:31. Ha valamilyen okból késne az indítás, azt legfeljebb 12 napig (március 25-éig) tudnák halogatni. Utána bezárul a két bolygó kölcsönös kedvező helyzetéből adódó „ablak”, amely a 2016-os ExoMars szondának a Földről a vörös bolygóig való eljuttatásához most rendelkezésre áll.

A startelőkészületek egy jelentős lépése volt február 12-én a keringő- és leszállóegység összeillesztése a bajkonuri szerelőcsarnokban. A film a folyamatot felgyorsítva mutatja. (Videó: ESA)

Ha minden jól megy az indítással és a Mars felé vezető pályára való állással, akkor a TGO és a Schiaparelli egészen október közepéig marad összekapcsolva. A tervek szerint a Marshoz érés után a két űreszköz október 16-án válik el egymástól. A leszállóegység október 19-én ereszkedik le a bolygó felszínére.

Az ExoMars 2016 az Európai Űrügynökség (ESA) első küldetése a Marshoz 2003 óta. Akkor a jelenleg is működő Mars Express szonda indult a Mars körüli pályára. A vele együtt utazó brit Beagle-2 leszállóegység viszont elveszett, nem tudott bejelentkezni. Egészen egy évvel ezelőttig teljes rejtély volt, mi történhetett vele, amíg az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter nagyfelbontású felvételein meg nem találták a nyomát. A jelek szerint a Beagle-2 épségben el tudta érni a felszínt, napelemszárnyai közül azonban nem mindegyik nyílhatott ki, működését így nem volt képes megkezdeni. A jelentős orosz közreműködéssel folyó ExoMars programja 2018-ban (késedelem esetén 2020-ban) folytatódhat, amikor egy marsjáró juthat el a felszínre.

A most indítás előtt álló, 600 kg-os Schiaparelli egység nem lesz képes helyváltoztatásra a leszállása után. Fő feladata a szuperszonikus ejtőernyős, majd rakétás fékezés és a sima leszállás technológiai megoldásainak kipróbálása. Mindenesetre ez lehet az első európai űreszköz, amely nem csak leér a felszínre, de működik is a Marson. Akkumulátorai várhatóan legfeljebb nyolc napig bírják, addig környezeti (időjárási) információt sugároz majd.

(Kép: ESA / B. Bethge)

A Mars körül 400 km magas körpályán dolgozó TGO küldetését legalább öt évre tervezik. Azokat a nyomokban előforduló légköri gázokat, például a metánt fogja vizsgálni, amelyek jelenléte az esetleg jelenleg is előforduló biológiai vagy geológiai aktivitásra utal a bolygón. Ugyancsak alkalmas lesz a Marson dolgozó űreszközök – beleértve az amerikaiakat is – és a földi irányítók közötti adattovábbításra.