Stratégiaváltás a marsi metán miatt?
(Rovat: Űrszondák a Marsnál, Élet a Földön kívül? - 2009.01.21 09:00.)

A 2011-ben induló amerikai Mars Science Laboratory szonda leszállóhelyét befolyásolhatja, hogy nemrég földi mérésekkel is megerősítették: a bolygó légkörében egyes helyeken sok metán található.

A komplex önjáró laboratórium, a Mars Science Laboratory (MSL) így nagyobb eséllyel kutathatna esetleges közvetlen életnyomok után. A reményeket a metán jelenléte táplálja. A gáz előfordulásának egyik lehetséges magyarázata ugyanis az, hogy azt valamilyen, a felszín alatt nagy számban előforduló mikroorganizmusok termelhetik. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy a metán származhat valamiféle megmaradt vulkáni tevékenységből is.

A metán marsi jelenléte korábban űrszondás (Mars Express) mérések alapján vetődött fel, még 2004-ben. A mostani megerősítést több évig tartó földi infravörös megfigyelések alapján tették közzé. Ezek szerint a metán előfordulása jelentős évszakos és helyi változásokat is mutat a Marson. Vannak olyan helyek, ahol különösen sok a metán, ami akár át is alakíthatja a Mars-kutatás eddigi stratégiáját. A NASA eddig hajlott arra, hogy – érthetően konzervatívabb megközelítéssel – inkább régen volt életformák fosszilis nyomai után kutasson. A most azoknak a véleménye kerülhet előtérbe, akik a jelenleg is meglevő életet keresnék a szomszéd bolygón.

A nemrég 2009-ről 2011-re halasztott MSL lehetséges leszállóhelyeinek kiválasztása javában zajlik. Először ennek a folyamatnak adhat új irányt a metánnal kapcsolatos felfedezés. Az MSL képes lesz a helyszínen detektálni akár kis mennyiségű metánt is, bár a feltételezett (felszín alatti) életformákat nem tudná közvetlen mintavételezéssel vizsgálni – ehhez túl mélyre kellene fúrnia, amire nem lesz képes. A metán termelődése elsősorban néhány jól meghatározott marsi vidék (Arabia Terra, Nili Fossae, Syrtis Mayor) fölött mérhető. A Nili Fossae eddig is szerepelt az MSL lehetséges leszállóhelyeinek listáján, bár valószínűleg túl magasan fekszik ahhoz, hogy a leszálláskor a légköri fékezést biztonságosan végre lehessen hajtani. Az indítás kellemetlen, két éves halasztása ugyanakkor időt ad az új helyzet gondos mérlegeléséhez.

Akár biológiailag, akár geológiailag „aktívabb” a Mars annál, mint amit eddig hittünk, a metánnal kapcsolatos új adatok mindenképpen érdekesek.