MRO: az első két év vége
(Rovat: Űrszondák a Marsnál - 2008.12.12 09:29.)

A NASA Mars Reconnaissance Orbiter űrszondája sikeresen teljesítette a neki eredetileg szabott működési időt. Mivel az űreszköz továbbra is kitűnően működik, egyelőre újabb két évet kapott.

A Mars körüli pályán keringő MRO szonda eddig 73 terabit tudományos adatot küldött a Földre, többet, mint az eddigi Mars-szondák együttvéve. Természetesen nem csak a mennyiség, de a minőség is számít! Nagyfelbontású felvételei, mérései alapján sokat tudtunk meg a Mars összetett múltjáról, a nagy klímaváltozásokról, és a felszíni folyékony víz valamikori jelenlétére utaló számos jelről.

A Marson egykor évmilliókig tartó éghajlati ciklusok máig látható nyomot hagytak az üledékes kőzetrétegek mintázatában. A térhatású képet a Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE kamerájának felvételeiből állították össze. (Kép: NASA / JPL-Caltech / University of Arizona)

Az elmúlt két évre visszatekintve, az egyik legjelentősebb felismerésnek tűnik, hogy a víz a felszínen vagy a felszín közelében akár több százmillió évig is formálhatta a szomszéd bolygót. Ez a jelenség legalább regionális volt, de könnyen lehet, hogy – ha csak időszakosan is – lényegében az egész Marsra kiterjedt. A felszín ásványi összetételének vizsgálata alapján kijelölhetők azok a területek, ahol a leginkább érdemes egy valamikori élet nyomait keresni – ha egyáltalán előfordulhatott ilyen a Marson.

A végleges, a felszín felett 300 km magasan húzódó pálya elérése (2006 októbere) óta a keringő űreszköz tízezer célzott megfigyelést végzett a legérdekesebbnek tartott területeken. A bolygófelszín közel 40%-át térképezte fel akkora felbontással, hogy egy házat fel lehetne ismerni a képeken. Még élesebb, asztalméretű alakzatok felbontásra alkalmas képeket a felszín 1%-áról készített. Az ásványi összetétel megállapítását lehetővé tevő, gyengébb felbontással, de több hullámhosszon készült mérésekkel a Mars 60%-át fedte le. Emellett készültek légköri hőmérsékletprofilok és a felszín alá „betekintést” nyújtó radarképek is.

Nagy nyilvánosságot kaptak azok a képek, amelyeken más, a felszínen dolgozó űrszondákat örökített meg az MRO. Méréseit felhasználták a Phoenix pontos leszállóhelyének kijelölésére, és felhasználják a nemrég 2011-re halasztott Mars Science Laboratory felszíni célpontjának kiválasztására is. A Phoenix működési ideje alatt – a feladatot a Mars Odyssey szondával megosztva – a földi adattovábbítási kapcsolatot is az MRO biztosította.

A megfigyelések legtöbbje most néhány hétig szünetel, amíg a Földről nézve a Mars a Nap mögé kerül, ellehetetlenítve így a rádiós kommunikációt. December végén kezdődik a tudományos program újabb szakasza, amely közel két földi (egy marsi) évig tart.