Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A Marsra érkezett a Phoenix
(Rovat: Űrszondák a Marsnál - 2008.05.26 05:00.)

Az amerikai űrszonda hővédő pajzsos, ejtőernyős, majd rakétás fékezést alkalmazva simán leszállt a bolygó felszínére.


Az esemény magyar idő szerint ma hajnalban, 1:53-kor következett be (pontosabban 15 perccel előtte, de a rádiójeleknek ennyi időbe telt elérni a Földig.) A légköri fékezés hét percének kritikus eseménysorozata a terveknek megfelelően alakult. A Phoenix a Mars északi pólussapkájához közeli területen ért talajt, három lábára állva. A szonda alapvető feladata az esetleges marsi élet feltételei, jelei után való kutatás – utaljanak ezek akár jelenlegi, akár régmúltbeli életre. A még mindig a bolygón dolgozó Spirit és Opportunity módszerével szemben a Phoenix nem fog mozogni, hanem egy helyben állomásozik. Ezen a helyen, magas északi szélességnél a talaj az év legnagyobb részében fagyott állapotban található. Az egyik fontos kérdés, hogy vajon a jég megolvad-e annyira, hogy esetleg mikroorganizmusok számára biztosítsa az élet fenntartásához szükséges feltételeket. A Phoenix egy sor, a Marson újdonságnak számító mérőműszerrel is fel van szerelve.

A NASA Mars-kutatási stratégiájának vezérfonala eddig is a víz nyomának követése volt. Most először arra is mód nyílhat, hogy a vizet – ami a felszín alatti jég formájában van jelen – közvetlenül is vizsgálják. A Phoenix kutatja majd a talaj ásványi összetételét, a víz hatását. Sort kerít a sarkvidék időjárásának, a légkör és a felszín kölcsönhatásának megfigyelésére. A meteorológiai állomás a tervezett 3 hónapos – a marsi tavaszt és nyarat érintő – működési idő alatt a légkör víz- és portartalmát is méri. Később a leszállóhely környékét sztereokamerával térképezik fel. A fedélzeten két mikroszkóp is helyet kapott. A szonda közel 2 és fél méter hosszú, behajlítható robotkarja a felszín alatt néhány centiméterrel-deciméterrel feltételezett jeges rétegből tud mintákat venni, majd azokat a szondán levő két berendezésbe (miniatűr laboratóriumba) juttatni további analízisre. A karon kamera és elektromos vezetőképességet mérő berendezés is lesz. A minták vizsgálata egyrészt melegítéssel történik: így tudják meghatározni az illékony összetevőket, mint például a vizet és az élet szempontjából alapvető széntartalmú vegyületeket. A másik műszer a talajminta kémiai összetételét állapítja meg.


Fantáziakép a Phoenix leszállásáról. (NASA / JPL-Calech / University of Arizona / C. Waste)

A tavaly augusztus 4-én startolt Phoenix 679 millió kilométeres út megtételével jutott a szomszédos bolygóig. Több mint harminc éve, a Viking űrszondák óta, ez volt az első sima leszállás a Mars felszínén. A potenciális leszállóhelyek kiválasztásában a Mars körül keringő űrszondák (elsősorban a Mars Reconnaissance Orbiter) képeit használták. A tudományos célok elérhetősége mellett természetesen a biztonság is elsődleges szempont volt. Olyan helyet választottak, ahol a terep a legkevésbé sziklás.

A Phoenix készítéséről, startjáról és a leszállás előkészületeiről az Űrvilág olvasói rendszeresen tájékozódhattak korábbi cikkeinkből, amelyek időrendbe szedett gyűjteményét a lap alján most is megtalálhatják.


A Phoenix első képei két órával a leszállás után érkeztek. A szonda sík terepen, közel vízszintesen helyezkedik el, napelemtáblái a kívánt észak-déli irányban állnak. (NASA / JPL-Calech / University of Arizona)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021