Magyarország az Artemis-egyezményben
(Rovat: Űrpolitika, Artemis - 2025.10.24 07:15.)

Öt évvel a kezdeményezés indulása után hazánk is csatlakozott az amerikai vezetésű megállapodáshoz, amely megfogalmazza a fenntartható űrtevékenység normáit.

Az aláírásra október 22-én, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter washingtoni látogatása alkalmával került sor. Mindezt Sean Duffy, a NASA megbízott igazgatója egy a közösségi médiában megjelentetett bejegyzésében tette közzé. (Az október 1-jén kezdődött és még most is tartó amerikai szövetségi kormányzati leállás miatt a NASA jelenleg nem ad ki sajtóközleményeket vagy közösségimédia-frissítéseket.)

Ez volt egyébként az a látogatás, amelynek során Szijjártó Péter bejelentette, hogy a teljes kiképzést kapott Cserényi Gyula személyében Magyarország újabb kutatóűrhajóst szeretne küldeni a Nemzetközi Űrállomásra. Ez ügyben tárgyalásokat folytatott a HUNOR program idei küldetését, vagyis Kapu Tibor sikeres űrrepülését is szervező Axiom Space vállalat vezetőjével.

Az Artemis-egyezmény korábbi 56 aláíró országa. A magyar zászló képe is felkerül, ha majd rendeződik az amerikai szövetségi hivatalok költségvetésének ügye... (Kép: NASA)

Magyarország ezzel az 57-edik lett azon országok sorában, amelyek csatlakoztak az Artemis-egyezményhez (Artemis Accords). Idén eddig négy ország lépett be az aláírók sorába, Finnország, Banglades, Norvégia, legutóbb pedig (júliusban) Szenegál. Az Artemis-megállapodáshoz való csatlakozás megerősíti Magyarországnak a békés, átlátható űrtevékenység iránti elkötelezettséget – írta Duffy. (Továbbá a nemzetközi világűrjog vitatott kérdéseire, például a Hold nyersanyagainak kiaknázására vonatkozó amerikai értelmezés elfogadását – tesszük hozzá mi.)

Az aláírásra néhány héttel azután került sor, hogy az akkori 56 résztvevő nemzet közül 39 találkozott a Sydney-ben, Ausztráliában megrendezett idei Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson (International Astronautical Congress, IAC), hogy megvitassák a megállapodás végrehajtásának előrehaladását és a további országok bevonására ösztönző stratégiákat. Ausztrália egyébként ott volt az elsők között, akik épp öt évvel ezelőtt, 2020. október 13-án csatlakoztak az Egyesült Államok által kezdeményezett űrjogi – bár nemzetközi jogi értelemben nem kötelező érvényű – megállapodáshoz. (Korábban sokszor számoltunk be az egyezmény újabb és újabb aláíróiról, ld. korabeli cikkeinket a lap alján. – A szerk.)

A névhasonlóság ellenére az Artemis-egyezmény nem kapcsolódik közvetlenül a NASA által vezetett Artemis-programhoz. Az aláírása például nem jelenti automatikusan azt, hogy egy ország részt vesz a Hold kutatását célzó programban. Ennek ellenére, sokak szemében az egyezmény sikere magának az Artemis-programnak a sikeréhez kötődik.