Közel hét év óta először
(Rovat: Űrpolitika, Az űrállomás és az USA , Az űrállomás és Oroszország - 2025.08.17 07:15.)

Az oroszok jelentős eseményként tálalták, az amerikaiak megpróbálták csendben a szőnyeg alá söpörni.

Az amerikai és az orosz űrügynökségek vezetőinek július végi személyes megbeszéléséről van szó. A floridai Kennedy Űrközpontban folytatott tárgyalások jelentőségének megítélése igencsak függ attól, hogy melyik felet kérdezik. Ez az aktuális világpolitikai helyzetben valójában könnyen érthető is.

A NASA nemrég, július elején kinevezett ideiglenes vezetője, Sean Duffy – egyúttal az Egyesült Államok szövetségi közlekedési minisztere – a hónap utolsó napján fogadta a Dmitrij Bakanov, az orosz Roszkoszmosz vezérigazgatója vezette orosz küldöttséget. Az orosz fél látogatásának apropója a Crew-11 küldetés indítása volt a közösen üzemeltetett Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé, a SpaceX Crew Dragon űrhajója személyzetének tagjaként pedig egy orosz űrhajós, Oleg Platonov is elindult az ISS-re. (A Crew-11 startja végül egy napot csúszott.)

A két űrügynökség legfelső vezetőinek személyes találkozója ez elmúlt években olyannyira ritka volt, hogy legutóbb 2018 októberében került ilyesmire sor. (Akkor Jim Bridenstine, a NASA vezetője találkozott Dmitrij Rogozinnal a bajkonuri űrközpontban.) A NASA a megbeszélés napján szűkszavúan, a részletekre nem kitérve azt közölte, hogy a két vezető az űrben folytatott kétoldalú együttműködés folytatásáról tárgyalt. A Roszkoszmosz kommunikációja érthető módon ennél bőbeszédűbb volt, hiszen az Ukrajna elleni invázió miatt elszigetelődött és nemzetközi szankciókkal sújtott Oroszország számára a találkozó tényét is fel lehetett használni a diplomáciai elszigeteltségük relativizálására.

Balra Bakanov, jobbra Duffy a július 31-én tartott floridai megbeszélésükön. (Kép: Roszkoszmosz)

Az orosz űrügynökség szerepét betöltő állami vállalat szerint a felek megvitatták az ISS-en végzett további munkát, az együttműködést a Holddal kapcsolatos programokban, a távoli Naprendszer közös felderítését, valamint a további együttműködéseket más űrprojektekben. Azt egyelőre nem tudni, hogy a megbeszélés a két ország polgári űrprogramjai közötti kapcsolatok enyhülését, a Trump-kormányzat átalakuló politikáját, a globális űrkapcsolatok átrendeződősét jelezi-e előre, vagy csak formalitásról volt szó és lényegében minden változatlanul fagyos marad egészen addig, amíg nem sikerül lezárni az Ukrajnában folyó háborút.

Még békeidőben úgy volt, hogy Oroszország részt vesz majd a NASA Artemis-programjában, a Hold újbóli emberes meghódításában. Ennek 2022 februárjában szakadt vége, amikor az oroszok katonai támadást indítottak Ukrajna ellen. Időközben az orosz fél partnerré vált Kína holdprogramjában, amely lényegében az amerikai Artemisszel rivalizál. Az ukrajnai háború következtében az orosz űrprogram rendkívüli módon elszigetelődött. Az oroszok otthon a katonai űrerőfeszítésekre tették át a hangsúlyt, miközben a Nyugattal közös űrkutatási projektjeik szinte mindegyike összeomlott. Jószerivel csak az ISS-ben folyó együttműködés maradt fenn, mivel mindkét fél annyira rá van szorulva a másikra, hogy nem engedhették meg maguknak a szakítást. Az együttműködés része az is, hogy az orosz Szojuz űrhajók személyzetében egy-egy amerikai, míg az amerikai Crew Dragon űrhajókon orosz utas szavatolja, hogy az ISS állandó személyzete semmilyen körülmények közt ne maradhasson legalább egy orosz vagy amerikai tag nélkül. A közös munka kulcsfontosságú a két űrnagyhatalom emberes űrrepülési képességeinek fenntartásához.

Orosz hírügynökségi értesülés szerint a Duffy–Bakanov találkozó egyik napirendi pontja is az űrhajóscsere-megállapodás meghosszabbítása volt. Szóba kerülhetett még az ISS 2030-ra tervezett üzemidejének vége és az állomás megsemmisítésének kérdése is.