Az Afrikai Űrügynökség
(Rovat: Űrpolitika - 2025.06.20 07:15.)

2025 áprilisában formálisan is megkezdte működését az 55 országot tömörítő Afrikai Űrügynökség (AfSA, African Space Agency).

A politikai döntés hosszú évek előkészítő munkája után két és fél éve született meg, 2023. január 25-én írták alá a végleges megállapodást az Afrikai Unió (AU) szervezeteként felállítandó űrügynökség létrehozásáról. Akkor arról is döntöttek, hogy az AfSA székhelye Egyiptomban lesz (Új-Kairóban), annak elismeréseként, hogy Egyiptom volt az első afrikai ország, amelyik 1998-ban megkezdte saját műholdja üzemeltetését (Nilesat–101). A szervezet működésének ünnepélyes megindítására 2025. április 20-án, az Új-Kairóban tartott NewSpace Africa konferencia keretében került sor. A Szervezet politikai irányítását a tíztagú Afrikai Űrtanács (African Space Council) végzi, amelyben a kontinens öt nagy földrajzi régiója arányosan, két-két taggal képviselteti magát.

Afrika és Európa a NASA DSCOVR (Deep Space Climate Observatory) űrszondájának 2015. július 6-án készült felvételén. (Kép: NASA)

Tevékenysége első lépéseként az AfSA hosszú távú együttműködési megállapodást kötött az ESA-val, az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségével és a Roszkoszmosszal. Az ESA-val kötött megállapodás az éghajlat és a természeti erőforrások monitorozásáról, valamint szakemberek továbbképzéséről szól. Az Emírségek Űrügynökségével kis műholdak közös fejlesztésében és oktatási együttműködésben állapodtak meg, a Roszkoszmosszal pedig az űrindítási képességek fejlesztésén kívül afrikai űrhajós repülésének lehetőségéről is megállapodtak.

Az elmúlt három évtizedben 18 afrikai ország összesen több mint 60 műholdat állított pályára. Ennek ellenére az afrikai űrszektor világviszonylatban kicsi, és erősen függ a nemzetközi segítségtől. 2025-ben az afrikai országok együttesen 426 millió dollárt fordítottak űrtevékenységre, beleértve az AfSA működtetésének költségeit is. Ezzel szemben az ESA 2025-ös költségvetése 8,7 milliárd dollárnak felel meg, a NASA költségvetése pedig 25,4 milliárd dollár. Ráadásul Afrika űrköltségvetése összességében csökkenő tendenciát mutat, a helyi valutában számolva is csak néhány ország volt képes növelni űrköltségvetését (pl. Nigéria, 47,5%-kal), de az árfolyam változása miatt dollárba átszámítva ennek értéke is csökkent (jelenleg 60 millió dollár).

Bár az afrikai űrköltségvetés változatlanul szerény, egyes országok egyre nagyobb támogatást kapnak más kontinensekről önálló műholdas képességeik kifejlesztéséhez. Angola űrköltségvetése például nem éri el az évi 5 millió dollárt, ám az ország a közelmúltban 255 millió dollár támogatást kapott egy francia befektetési banktól egy földmegfigyelő műhold kifejlesztéséhez (bár a műholdat az Airbus fogja megépíteni). A mikroműholdak egyik szakértőjének számító EnduroSat bejelentette, hogy megépítik Botswana első műholdját, a Botsat–1 távérzékelő műholdat, amely 3 egységes (3U) CubeSat lesz.

Ezen túlmenően az AfSA révén az afrikai országok közös erőfeszítéseket tesznek, hogy egyenjogú hozzáférést kapjanak a különböző űralkalmazási lehetőségekhez, például a frekvenciák használatához. Az iparág szakemberei például már az ITU 2023-as Rádiótávközlési Világértekezletén (WRC-23, World Radiocommunication Conference) aggodalmuknak adtak hangot, miszerint a fejlődő országok kiszorulnak az egyre növekvő űralapú szolgáltatások területéről. Az AfSA fontos feladatának tekinti, hogy tudatosítsa az afrikai országok politikai vezetőiben az űralkalmazások fontosságát, különösen a legtöbb afrikai ország gazdaságának gerincét jelentő mezőgazdaság területén.

Az Afrikai Űrügynökség székháza Új-Kairóban. (Kép: AfSA)