MEGFEJTÉS: Kellemetlen megsemmisítés
(Rovat: Űrpolitika, A nemzetbiztonságért , Környezetünk védelme - 2024.03.16 08:15.)

Miért volt kénytelen az amerikai hadsereg 2008-ban megsemmisíteni egyik felderítő műholdját? Itt van A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk negyedik kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.

„Új űrverseny kezdődött. A zsákmány a győzteseké. A kihívást az jelenti, hogy az egész emberiség legyen a győztes.”

A világűr: az új határvidék, vad és törvények nélküli hely. Már most is központi szerepet tölt be gazdaságunkban, kommunikációnkban, katonai stratégiánkban és földi nemzetközi kapcsolatainkban. Most ez az emberi felfedezések, a kizsákmányolás – és talán a hódítások – legújabb színtere. Felfelé és kifelé tartunk, és magunkkal visszük a hatalmi harcainkat. Kína, az Egyesült Államok és Oroszország jár az élen.

A fizikai területektől és a műholdakhoz szükséges erőforrásoktól a fegyverekig és a stratégiai csomópontokig a geopolitika ugyanolyan fontos odafent az égbolton, mint idelent a Földön. Aki kíváncsi arra, hogyan jutottunk idáig és merre tartunk, hogy visszatérünk-e a Holdra vagy milyenek lesznek az űrháborúk, a választ ebben a könyvben megtalálja.

Egy ideje gyűlnek az arra utaló jelek, hogy a 21. század meghatározó geopolitikai története a világűrben íródik. Az elmúlt években ritka fémeket és vizet találtak a Holdon; egyes magáncégek pedig, mint például Elon Musk SpaceX-e, jelentősen csökkentették a világűr elérésének költségét; miközben a nagyhatalmak rakétákat indítottak a Földről, hogy új fegyvereiket tesztelve megsemmisítsék saját műholdjaikat. Mindezek az események egy kibontakozó nagyobb történet részei.

Az USA–193 (a filmben NROL-21) indítását és megsemmisítését, a Burnt Frost hadműveletet bemutató videó. (Forrás: YouTube, Dark Space)

Tegnap végét ért a negyedik forduló, amelyben ezt kérdeztük: Miért volt kénytelen az amerikai hadsereg 2008-ban megsemmisíteni egyik, alig több mint egy évvel korábban pályára állított felderítő műholdját? Melyik műhold volt ez, és mi volt az akció fedőneve? Az USA–193 (NRO Launch 21, NROL-21 vagy L-21) csúcstechnológiájú felderítő műholdat 2006. december 14-én állították pályára, de röviddel ezután megszakadt vele a kapcsolat. 2008 elején kiderült, hogy néhány héten belül lezuhanhat, ezért döntöttek úgy, hogy a Burnt Frost hadművelet keretében megsemmisítik. A hivatalos magyarázat szerint a fedélzetén nagy mennyiségű, erősen mérgező hidrazin volt. Feltehető, hogy a döntésben az is közrejátszott, hogy nem akarták, hogy az esetleg földre hulló darabok révén titkos információk szivárogjanak ki a műholdon alkalmazott technológiáról.

Az USA–193 felderítő műholdat 2006. december 14-én a Vandenberg Légitámaszpontról, Delta-II hordozórakétával indították. A műhold röviddel pályája elérése után meghibásodott. (Kép: Wikipedia)

Az irányíthatatlanná vált, 2,5 tonnás USA–193 megsemmisítésére 2008. február 21-én a USS Lake Eire cirkálóról indították azt az SM-3 ballisztikus rakétát, amely kb. 250 km magasságban eltalálta és megsemmisítette a műholdat. A találtat nyomán 174 követhető űrszemétdarab keletkezett, amelyek többsége néhány hónapon belül, az utolsó darab pedig 2009 októberében megsemmisült a légkörben. (Kép: US Navy)

Köszönjük olvasóink aktivitását, a húsznál is több beküldött megfejtést. A helyes választ adók neve bekerült egy képzeletbeli sorsolási kalapba. Végül a szerencse Soós Benjámin olvasónknak kedvezett. Vele hamarosan felvesszük a kapcsolatot, hogy a Park Könyvkiadó el tudja juttatni címére a könyvnyereményét.

Következő rejtvénykérdésünkre csak hétfőig kell várni. Még egy utolsó forduló van hátra, így aki most nem nyerte meg A földrajz jövője című kötet egy példányát, az se csüggedjen, lesz még egy esély!

Tim Marshall: A földrajz jövője – Hogyan változtatja meg világunkat a hatalom és a politika a világűrben? Park Könyvkiadó, Budapest, 2024. ISBN: 9789636330606. Fordította: Both Előd. Terjedelem: 320 oldal, füles kartonált, méret: 210 mm × 140 mm. Ára 5499 Ft. Megvásárolható a könyvesboltokban és az online könyváruházakban.