Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Európai mozaik – 2022. július (2. rész)
(Rovat: Űrpolitika, Űrcsillagászat Európában - 2022.08.06 07:15.)

Sorozatunk első részében rakétaügyekkel foglalkoztunk. Mást álljon itt két űrtudományi hír.

Az Európai Űrügynökség (ESA) immár 8 éve fejlesztés alatt álló nagy röntgentávcsöve egyre drágább, miközben még legalább 10 év, mire pályára állhat. Ennek hatására az űrügynökség vezetői jelentős áttervezésről döntöttek. Az Athena röntgentávcsövet (képünkön) még 2014-ben választotta ki az ESA, mint a két készülő európai tudományos zászlóshajó projekt egyikét. (A másik a LISA – Laser Interferometer Space Antenna – volt.) Az Athena (Advanced Telescope for High-Energy Astrophysics) a 2030-as évek közepén indulna és fekete lyukakat, szupernóva-maradványokat és egyéb röntgenforrásokat vizsgálna nagyméretű röntgentávcsövével. Az Athena költségét nyolc éve 1,05 milliárd euróban adták meg (ami ma mintegy 1,17 milliárd eurónak felel meg). 2022 májusára azonban a tervezett keringő obszervatórium költségvetési terve már 1,9 milliárd euró volt, ami elfogadhatatlan növekedés nyolc év alatt. A költségtúllépés egyik oka, hogy több résztvevő ország visszalépett, miután kiderült, hogy képtelen a vállalásait teljesíteni. Ezeket a feladatokat így az ESA-nak át kellett vennie. Az ügynökség jelenleg nem tervezi a projekt leállítását, viszont jelentősen át akarja azt alakítani, hogy a költségek végül ne lépjék át az 1,3 milliárd eurót. Ehhez első lépésként újradefiniálják a(z immár csökkentett) tudományos célokat, majd ezekkel összhangban egyszerűsítik, illetve újratervezik a tudományos berendezéseket. Az új terveket a 2023 novemberében kell elfogadni.


Az Athena röntgentávcső. (Nem biztos, hogy pont ilyen lesz…)

Július közepén az ESA egy tizenkét tagú tanácsadó testületet állított fel, melynek feladata, hogy a döntéshozók számára független és objektív geopolitikai, gazdasági és társadalmi elemzéseket készítsen, kifejezetten az űrügynökség személyzetes és automatikus felfedező (azaz a Föld körüli térségen kívüli) vállalkozásaihoz.


A Terrae Novae 2030+ a három elemből álló európai felfedezési stratégia. Az első a fenntartható Föld körüli személyzetes jelenlét az ISS leállása után, a második az első európai eljuttatása a Hold felszínére az évtized végéig, a harmadik pedig az első emberes Mars-repülések európai részvételének előkészítése

A testület tagjai a legkülönfélébb politikai, gazdasági, akadémiai, kutatási és felfedezői háttérrel rendelkeznek. A tanácsadók szeptemberben és novemberben fognak találkozni és az ESA miniszterek bizottságát fogják tájékoztatni első megállapításaikról. Ezekre a Terrae Novae 2030+ projekt menetrendjének felállításához lesz szükség. Terveznek még egy-egy találkozót 2023 januárjában és márciusában is, amelyek alapján születendő írásos jelentést a 2023 második felében sorra kerülő Space Summiton mutatják majd be. A 12 név között egyébként olyanok találhatók, mint Stefania Giannini (az UNESCO oktatásért felelős társigazgatója), Erling Kagge felfedező/utazó, Anna Rathsman, az ESA tanácsának elnöke és a Svéd Űrügynökség főigazgatója, vagy Tomasz Rozek tudomány-népszerűsítő.

Terrae Novae 2030+ marketing videó. (Forrás: ESA / Youtube)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021