Ázsiai mozaik – 2022. május (2. rész)
(Rovat: Űrpolitika, India a világűrben , Japán a világűrben - 2022.06.07 07:15.)

Kétrészes cikkünk első részben kínai és koreai híreket olvashattak, következzen most néhány indiai és japán vonatkozású információ májusból.

Május 4-én Emmanuel Macron, Franciaország elnöke az Élysée-palotában fogadta Nerandra Modit, India miniszterelnökét. A két fél különféle gazdasági, biztonsági és tudományos szerződéseket írt alá, köztük az űrtevékenységre vonatkozókat is.

Ahogy a kiadott sajtóközleményben olvasható, „a jelenkor kihívásai és a világűr használhatóságának fenntarthatósága érdekében, a két fél egy bilaterális stratégiai dialógus kialakításáról döntött.” Ennek ernyője alatt (különféle munkacsoportokban) „összehozzák az űr- és védelmi ügynökségek szakembereit (…) és az első munkacsoport-megbeszélésekre még az idén sort kerítenek”. Ennek a szerződésnek az aláírására nagyjából egy évvel az után került sor, hogy egy másik kontraktussal Franciaország támogatását adta az indiai személyzetes űrprogramhoz, a Gaganyaan űrhajó megvalósításához. Ennek értelmében a francia CNES indiai repülő- és űrorvosok, repülésirányítók, valamint űrételek készítésével foglalkozó szakemberek (tovább)képzését, valamint tudományos berendezések validálását, űrételek csomagolástechnikájának módszereit tanítja. A szerződés értelmében Franciaország hozzáférést biztosít különféle francia eszközökhöz, berendezésekhez, űrorvosi műszerekhez is. Hasonló – bár más tématerületeket érintő – szerződést India korábban már aláírt az Egyesült Államokkal és Oroszországgal is. A Gaganyaan űrhajó első – természetesen személyzet nélküli – repülése egyébként tovább csúszik, arra legkorábban jövőre kerülhet sor.

Ide tartozó hír, hogy május 13-án, helyi időben reggel 07:20-kor az ISRO szakemberei sikeres „hot fire” tesztet (hajtómű járatása fékpadon) hajtottak végre egy HS200 szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétával. A Satish Dhawan Űrközpontban (SDSC) végzett teszt „résztvevője” a Gaganyaan űrhajót (is) indító GSLV Mk.3 (újabban LVM3) nagyrakéta oldalára szerelt S200-as személyzetes repülésre minősítés alatt álló változatának (HS200) egy példánya volt. A mostani teszt érdekessége az volt, hogy ezúttal a rakéta tervezett teljes működési idejéig (135 másodperc) tartott az „égetés”. Egy HS200 teljes tömege 236 tonna, melyből 205 tonna a HTPB hajtóanyag. A 25 méter magas és 3,2 méter átmérőjű boosterekből kettőt szerelnek a hordozórakéta-rendszerre. (Oldalsó képünkön a GSAT-29 műholdat 2018 novemberében indító GSLV Mk.3 rakéta látható.)

A mostani „hot fire” tesztről készült videó. (Forrás: ISRO / Youtube)

Japán lehet az első ázsiai ország, melynek űrhajósa a Hold felszínén sétálhat és dolgozhat. Bár több sajtótermékben az jelent meg, hogy japán űrhajós a Holdra megy, ám a Joe Biden amerikai elnök és Kisida Fumio (Fumio Kishida) japán miniszterelnök által május 23-án aláírt dokumentum csak azt erősíti meg, amit eddig is tudtunk: Japán űrhajós(ok) részt vesz(nek) az amerikai vezetésű Artemis-programban, az ázsiai ország hozzájárulásaiért cserében, azaz biztosan fognak dolgozni a Hold körüli pályán keringő Gateway miniűrállomáson. Az pedig valószínű, hogy előbb-utóbb egyikük eljut a Hold felszínére. (Ez pedig minden bizonnyal 2030 előtt, vagyis a tervezett kínai személyzetes holdexpedíció előtt fog megtörténni.)

A Virgin Orbit indíthatja Q-shu (Kyushu, Kjúsú) nevű japán földmegfigyelő konstellációt. Az erről szóló megállapodást az amerikai cég és az ázsiai iQPS (Institute for Q-shu Pioneers of Space Inc.) május első hetében írta alá. A japán vállalat azt reméli, hogy a jól megválasztott pályának, valamint a műholdak darabszámának köszönhetően – a teljes kiépítést követően – „közel valós idejű” (near real-time) radarfelvételekkel láthatják el megrendelőiket. A QPS-SAR-5 elnevezésű, műholdak egy nagyon kis méretre összehajtott apertúraszintézises radarral (SAR) lesznek felszerelve, melynek tömege mindössze 10 kg. A QPS-SAR-5 flotta 36 műholdból állna. Az alaptechnológiák tesztelésére még 2019-ben, illetve 2021-ben került sor, amikor egy indiai PSLV, illetve egy amerikai Falcon-9 juttatta Föld körüli pályára a QPS-SAR-1 (Izanagi – képünkön), illetve a QPS-SAR-2 (Izanami) holdakat.