Ázsiai mozaik – 2022. április (2. rész)
(Rovat: Űrpolitika, India a világűrben , Japán a világűrben - 2022.05.04 09:15.)

Havi sorozatunk második részében ausztrál, indiai, japán és koreai híreket olvashatnak.

Ausztrália kormánya elindítja az ország első saját, hosszú távú űrprojektjeit. A 2022–23-as költségvetésben egy tizenöt éves időszakra 1,16 milliárd dollárt állítottak be több feladatra (lásd később). Ezek közül kiemelkedik, hogy megtervezzenek, megépítsenek, illetve folyamatosan üzemeltessenek négy – kettős hasznosítású – földmegfigyelő mesterséges holdat. A projektet az ország űrügynöksége vezeti, és abban kiemelkedő szerepet szánnak a Geoscience Australiának, a CSIRO-nak, valamint a Meteorológiai és Védelmi Irodának. A várakozások szerint a projekt az első négy évben 500 új munkahelyet teremt, a résztvevő kisebb-nagyobb cégek száma pedig megközelítheti a százat. További jelentős tételek még:

• hordozórakéta-indító földi infrastruktúra megvalósítása 5 év alatt (65,7 millió dollár),
• az űrstratégia felfrissítése két év alatt (9,5 millió dollár),
• a Nemzetközi Űrbefektetési Kezdeményezés kibővítése, illetve kapcsolatépítés más űrügynökségekkel (3 millió dollár a 2022-23-as költségvetési évtől),
• valamint (az előző Kezdeményezés keretében) mintegy 25,2 millió dollár biztosítása különféle ausztrál vállalatok és intézetek számára egy eredményes indiai (ISRO) együttműködés, és projektek megvalósítása érdekében, stb.

Március utolsó napján Mexikó külügyminisztere látogatást tett az Indiai Űrkutatási Szervezetnél (ISRO). Marcelo Ebrard Casaubon mexikói miniszter és Sreedhara Panicker Somanath, az ISRO elnöke (egyben az indiai Űrkutatási Minisztérium titkára) áttekintette a két ország űrkutatási szervezetei közös projektjeinek állását. Mexikó és India még 2014 októberében kötött bilaterális együttműködési szerződést.

A tokiói ArkEdge Space nevű start-up március 29-én 5,2 millió dollárral emelte törzstőkéjét. Ezzel teljes tőkeállománya jelenleg már eléri a 22 millió dollárt (miután már januárban is sikerült „találnia” 13,5 millió dollárt). A vállalkozás (lásd fotónkat) befektetői között megtaláljuk az Incubate Fundot, a Real Tech Fundot, a Mitsui Sumitomo Insurance Capitalt, illetve a SPARX Innovation for Future Corporationt. Az alapvetően fiatal szakemberekből álló vállalkozás elsődleges célja, hogy hét darab 6U (hat egységes, azaz nagyjából 6 literes CubeSat) nanoműholdból álló, multifunkciós konstellációt építsen ki 2025 végéig. A kötelék első holdja legkorábban 2023-ban kerülhet pályára. A műholdak kormányzati és vállalati ügyfeleknek nyújtanak IoT kommunikációs, földmegfigyelési és tengerészeti (DX/VDES) szolgáltatásokat. A projekthez tavaly a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium nyújtott (a közleményben meg nem nevezett nagyságú) támogatást. Az ArkEdge ezen kívül a japán űrügynökségtől (JAXA) is „begyűjtött” egy konzorciumvezetői szerződést idén februárban. Ennek értelmében a Hold felszínén használható navigációs és kommunikációs technikákat kell egy tanulmányban elemezniük. Az ArkEdge vezette team tagjai az ispace, a Mitsubishi Precision, a Kiyohara Optics, a KDDI Corporation, valamint a University of Tokyo.

Április második hetében a dél-koreai Védelmi Fejlesztési Ügynökség (ADD) és a Koreai Repülési és Űrrepülési Kutató Intézet (KARI) megbízásából az ország Védelmi Beszerzési Programügynöksége (DAPA) szerződést írt alá az amerikai SpaceX-szel. A kontraktus értelmében az amerikai vállalat 2023 és 2025 között összesen öt koreai katonai felderítő műholdat állít pályára. A műholdakat az ázsiai ország a Project 425 (űrben telepített felderítő képesség) keretében fejleszti. Az első – egy Falcon 9-cel 2023-ban induló – műhold egy 800 kg-os, alacsony pályás, elektrooptikai eszköz lesz. A másik négy űreszközön apertúraszintézises radar (SAR) lesz. A 2019 óta futó Project 425 teljes költségvetése 970 millió dollár, és abban a fent említett két intézményen kívül még a Korea Aersopace Industries és a Hanwha Systems vesz részt. (Ez egyébként a második SpaceX szerződés Dél-Koreával. Az első keretében 2020-ban egy Falcon-9 helyezte pályára az Anasis-2 geostacionárius katonai távközlési holdat.)