Háború, szankciók, űregyüttműködés
(Rovat: Űrpolitika, Az űrállomás és az USA , Az űrállomás és Oroszország - 2022.02.25 08:00.)

Az Ukrajnában kezdett katonai műveletek nyomán számos ország, így az Egyesült Államok is válaszintézkedéseket jelentett be Oroszországgal szemben.

A szankciók, amelyek között diplomáciai, pénzügyi és gazdasági intézkedések is szerepet kapnak, nyilvánvalóan érinteni fogják az amerikaiak és az oroszok űrkutatás területén folytatott együttműködését. Azt még korai volna megállapítani, hogy mekkora mértékben. A NASA bejelentése szerint mindenesetre a Nemzetközi Űrállomás (ISS) működése zavartalanul folytatódik. A fedélzeten rendszeres váltásokban egészen 2000 óta megszakítás nélkül, így jelenleg is dolgoznak együtt orosz és amerikai űrhajósok. Tovább folyik a kiképzés a jövőben tervezett űrrepülésekre is. A Joe Biden amerikai elnök által tegnap bejelentett korlátozó intézkedések ellenére a NASA közleményében hangsúlyozzák, hogy a polgári célú űregyüttműködés folytatását az exportkorlátozások nem akadályozzák.

A képen látható, jelenleg az ISS-en dolgozó Mark Vande Hei (USA) és Anton Skaplerov (Oroszország) várhatóan március 30-án térnek vissza együtt a Földre, az orosz Pjort Dubrovval együtt. Az űrállomás üzemeltetését egyik vagy másik fő partner sem könnyen tudná egyedül végezni, így végképp egymásra vannak utalva. Az amerikai szegmens termeli például az elektromos energia túlnyomó részét és felelős az állomás térbeli irányának tartásáért. Az oroszok nélkül nem lehetne rendszeresen megemelni a komplexum pályamagasságát, elvégezni a szükséges pályamódosításokat. Ebből következően – üzemidejének lejárta, várhatóan 2030 után – orosz irányítással kell majd megsemmisíteni (a légkörbe vezetni) az ISS-t. (Kép: NASA)

Az Egyesült Államok és Oroszország viszonya sokat változott az ISS programjának hosszú évei alatt, de az űrállomás végig a két ország geopolitikai szempontból az egyik legfontosabb együttműködése volt és maradt. Az Ukrajna elleni támadás azonban, ha rövid távon nem is állítja le, veszélybe sodorhatja ezt a hosszú távú partnerséget is – írja most elemzésében a Spaceflight Now űrkutatási hírportál. Biden elnök a szankciókat bejelentő beszédében maga is kiemelte az orosz űrprogramot, mint olyan szektort, amelyet súlyosan érinthetnek a büntetőintézkedések. Az USA és szövetségesei a szankciók révén több mint felére csökkenthetik Oroszország csúcstechnológiai importját.

Boris Johnson brit miniszterelnök a Képviselőházban egy kifejezetten az ISS együttműködésre vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ő személy szerint a művészeti programok és tudományos együttműködések fenntartása mellett van Oroszországgal. De a jelenlegi helyzetben nehéz elképzelni, hogy ezek a megszokott mederben folyjanak.

Az orosz Roszkoszmoszt vezető Dmitrij Rogozin Biden csütörtöki bejelentéseire egy sor Twitter-üzenetben reagált. Utalt a 2014-ben (a Krím orosz megszállásakor, az Obama-kormányzat idején) bejelentett hasonló intézkedésekre, és arra, hogy azoknak nem mutatkozott jelentős hatása. Továbbá feltette a kérdést, hogy meg akarják-e tiltani a megbízható orosz hordozórakéták használatát külföldi megrendelők számára. Végül rákérdezett, hogy az amerikaiak egyedül szeretnék-e a továbbiakban üzemeltetni az ISS-t. Megjegyzésében Biden mellett odaszúrt Elon Musknak is, ekképp: „Talán Biden elnök nem elég tájékozott a témában, ezért magyarázzák el neki, hogy az űrállomás pályájának korrekcióit, amelyekre akkor van szükség, ha egy olyan darabbal való ütközés fenyeget, amilyenekkel országa tehetséges üzletembere szemetelte tele az alacsony Föld körüli pályát, az orosz Progressz teherűrhajók hajtóműveivel végzik.” A „szemét” alatt itt nyilván a SpaceX Starlink rendszerének műholdjait értette.

Rogozin persze nem idézte fel a tavalyi orosz műhold-megsemmisítési tesztet, amelynek következtében rengeteg törmelék – valódi űreszemét – keletkezett az alacsony pályák térségében. Gúnyosan szólt viszont arról, hogy nélkülük az ISS irányítatlanul zuhanna vissza a földre, s mivel pályája nem igazán halad el Oroszország fölött, elsősorban a világ többi részén aggódhatnak miatta. A szankciók tehát – mondta a Roszkoszmosz vezetője – azok bevezetőinek a fejére hullhatnak vissza, és nem csak átvitt értelemben.

Mindenesetre az efféle üzenetváltások tartalma és színvonala nem töltheti el optimizmussal az űrtevékenységet fontosnak érzőket világszerte...