Rogozin elhalasztott amerikai látogatása
(Rovat: Űrpolitika, Az űrállomás és az USA , Az űrállomás és Oroszország - 2019.01.06 07:15.)

A Roszkoszmosz vezetőjét mégsem hívják meg februárban Houstonba, ahol a NASA vezetőjével tárgyalt volna.

Az amerikai űrhivatal sajtótitkárának szűkszavú közlése szerint Dmitrij Rogozin látogatását határozatlan időre elhalasztották. Magyarázat nem hangzott el, de elég nyilvánvalónak tűnik, hogy az okok politikai természetűek.

Jim Bridenstine, a NASA vezetője (balra) és Dmitrij Rogozin, az orosz űrkutatásért felelős Roszkoszmosz állami vállalat főigazgatója 2018 októberében, egy – amúgy sikertelen – Szojuz űrhajóindítás előtti oroszországi megbeszélésen. Rogozin amerikai látogatása Bridenstine októberi vizitjének viszonzása lett volna. (Kép: NASA / Bill Ingalls)

A tervezett utat, amelynek során Rogozin ellátogatott volna a texasi Houstonban levő Johnson Űrközpontba és beszédet mondott volna a Rice Egyetemen, a legmagasabb törvényhozási körökből is éles kritika érte. Rogozin ugyanis a Krím 2014-es orosz elfoglalása idején miniszterelnök-helyettesi posztot viselt az orosz kormányzatban. A most is érvényben levő amerikai szankciók nyomán ő is felkerült azok listájára, akik belépését megtiltották az Egyesült Államokba. A kritikusok szerint a szankciók ilyen, még ideiglenes feloldása is káros üzenetet hordoz, és nem engedhető meg, hogy egy politikai okokból kitiltott személy az ország egyik legjobb egyetemének diákjai előtt beszéljen.

Bridenstine – NASA-vezetővé való kinevezése előtt maga is politikus, republikánus képviselő – a jelek szerint kénytelen volt visszatáncolni a meghívás elől. Tette ezt annak ellenére, hogy korábban a NASA engedélyt kért és kapott a Rogozinnal való találkozásra. Ezen a polgári űrtevékenység, az emberes űrrepülés területén folytatott együttműködés lett volna a téma, amiben a két ország viszonya kifejezetten jó.

Még az űrtevékenységét is felelős miniszterelnök-helyettes korában Rogozin tett meredek kijelentéseket. Az ukrajnai konfliktus miatti szankciók bevezetése után például azzal fenyegetőzött, hogy az amerikai űrhajósokat nem viszik fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Elhíresült Twitter-üzenetében gúnyosan azt javasolta, hogy a NASA használjon inkább trambulint erre a célra. A szócsata ellenére nem volt törés az orosz–amerikai űrkapcsolatokban. Rogozin szeptember elején, már a Roszkoszmosz irányítójaként, miután kiderült, hogy az ISS-nél levő Szojuz MSZ-09 űrhajón láthatóan emberi beavatkozás nyomán lyuk keletkezett, egy szerencsétlen nyilatkozatában közvetett módon az amerikai űrhajósokat (is) meggyanúsította, hogy akár ők is fúrhatták a lyukat. Állítólag azzal is viccelődött, hogy az oroszok olyan küldetéseket terveznek majd a Holdra, amelyek igazolhatják, hogy a NASA holdraszállásai annak idején tényleg megtörténtek.

Szeptemberben – akkor még első személyes találkozásuk előtt, csupán egy telefonbeszélgetés után – egy interjúban Bridenstine azt mondta, hogy kapcsolatuk Rogozinnal jó. Megértően azzal igyekezett tompítani orosz partnere korábbi kijelentéseinek élét, hogy azokat ő politikusként tette. Márpedig maga Bridenstine, mint egykori kongresszusi képviselő, ugyancsak tett „agresszív” nyilatkozatokat Oroszországgal kapcsolatban. De az űregyüttműködés más dolog, mindketten az erős partnerség fenntartásában érdekeltek.

A Roszkoszmosz most mindenesetre hivatalos magyarázatot vár a lemondott meghívás miatt.