Ülésezett az ENSZ Világűrbizottság
(Rovat: Űrpolitika - 2018.07.06 07:15.)

A Világűrbizottság szokásos, évenkénti ülése ezúttal kibővült az első UNISPACE konferencia 50. évfordulója alkalmából tartott megemlékezéssel.

Az ENSZ Világűrbizottsága (COPUOS, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space) 2017. június 22–29. között tartotta 61. ülésszakát, szokás szerint a világszervezet bécsi központjában. Az ülésszak elején új tisztségviselőket választottak, a közel két évtizedes gyakorlat szerint ezúttal is két évre. A 2018–2019 évekre a COPUOS elnökét a latin-amerikai országcsoport jelölhette. Konszenzus híján azonban a tisztséget megosztották, így idén Rosa María Ramírez de Arellano (Mexikó) elnökölt, jövőre pedig André João Rypl (Brazília) vezeti a Világűrbizottság ülését. A teljes kétéves időszakra Ázsia jelöltjeként Thomas Djamaluddin (Indonézia) lett a Bizottság első, Nyugat-Európa jelöltjeként pedig Keren Shahar (Izrael) a második alelnöke (utóbbi a tavalyi ülésszakon a személye körül kibontakozott vita ellenére). A Világűrbizottság tudomásul vette, hogy ugyancsak a fenti időszakra a Tudományos és Technikai Albizottság elnöke Afrika jelölése alapján Pontsho Maruping (Dél-Afrika), a Jogi Albizottság elnöke pedig Kelet-Európa jelöltje, Andrzej Misztal (Lengyelország, a lengyel Külügyminisztérium jogi és nemzetközi szerződésekkel foglalkozó osztályának vezetője) lesz, akiket az albizottságok ez évi ülésszakaik kezdetén választottak meg.

(Kép: Wikipedia)

Az ülésszakon a Világűrbizottság immár 87 tagállama közül 77 ország képviselői vettek részt (az idén csatlakozott Bahrein, Dánia és Norvégia képviselői most először vehettek részt tagállami jogokkal felruházva az ülésszakon). Emellett több nemzetközi szervezet (köztük például az ESA és az EU, utóbbi idén kapott állandó megfigyelői státuszt) és ENSZ szakosított szerv képviselői voltak jelen. A Bizottság idén öt ország felvételi kérelmét támogatta a COPUOS tagjai sorába. Bár a felvételt formálisan az ENSZ Közgyűlése hagyja jóvá, ez csak formalitásnak tekinthető, így biztosak lehetünk abban, hogy Ciprus, Etiópia, Finnország, Mauritius és Paraguay csatlakozásával a COPUOS jövő év elejétől 92 tagúra bővül. Régen fordult elő utoljára, hogy egy évben öt ország kérte felvételét a Bizottságba, számuk nemcsak az űrtevékenység jelentőségének növekedését (és annak felismerését) jelzi, hanem a kisebb országok fokozódó érdeklődését. Mindez egyre erősíti a COPUOS súlyát, ezért Magyarországnak sem szabadna „elengednie” a nemzetközi kapcsolatok ápolásának, továbbfejlesztésének ezt a lehetőségét.

Az ülésszakhoz csatlakozóan, 2018. június 20–21-én került sor az 1968-ben tartott, első UNISPACE konferencia 50. évfordulójáról szóló magas szintű megemlékezésre (UNISPACE+50). A megemlékezésre az ENSZ minden tagországa, illetve minden, az űrtevékenységhez tágabb értelemben kapcsolódó nemzetközi szervezet meghívást kapott, azon végül 92 ország képviselői vettek részt. A UNISPACE+50-hez kapcsolódóan számos egyéb rendezvényt tanácskozást tartottak, június 18–19-én szimpóziumot, június 18–23. között pedig kiállítást, amelynek utolsó napján nyílt napot tartottak, ahol (amint arról előzetesen hírt adtunk) az érdeklődők Scott Kellyvel is találkozhattak (ugyanitt írtunk arról is, hogy az ENSZ Postaszolgálata bélyegeket is kiadott a UNISPACE+50 tiszteletére).

A UNISPACE+50 magas szintű tanácskozásán 18 olyan ország képviselői voltak jelen, amelyek nem tagjai a COPUOS-nak, köztük Európából Ciprus, Észtország, Finnország, Írország, Málta és Szlovénia. Az ünnepélyes megnyitó és köszöntők után három országcsoport, köztük az Európai Unió nevében hangzott el egy-egy felszólalás. Ezután tíz ország nevében miniszter szólalt fel (Európából Ausztria, Ciprus és Belgium), majd 21 miniszterhelyettesi szintű felszólalás következett, további 32 ország részéről pedig alacsonyabb beosztású küldött mondta el a felszólalást. Az ENSZ szabályai szerint utánuk a megfigyelőként résztvevő nemzetközi szervezetek hozzászólásai következtek. A felszólalók listája és a legtöbb felszólalás teljes szövege az ülés honlapján olvasható.

A UNISPACE+50-hez kapcsolódó kiállításon 43 kiállító vett részt, főként nemzeti űrügynökségek, nemzetközi szervezetek és cégek. A kiállítás utolsó napján tartott nyílt napra 350 látogató volt kíváncsi.

A UNISPACE+50 rendezvény alkalmából több új tárggyal bővült a bécsi ENSZ központ E-épületében lévő űrkutatási állandó kiállítás. Izrael és Franciaország a Világűrirodának ajándékozta a két ország közös VENµS mikroműholdja modelljét. A Kínai Űrhajózási Ügynökségtől megkapták kínai űrállomás makettjét, a BeiDou Navigációs Műhold hivataltól pedig egy BeiDou műhold makettjét. Paolo Nespoli olasz ESA-űrhajós átadta az ENSZ fenntartható fejlődés programjának zászlaját, amelyet felvitt a Nemzetközi Űrállomásra, Pakisztán pedig hordozórakéták és műholdak makettjét adományozta a Világűrirodának. (A kiállítás a vezetett túrák keretében egyéni és csoportos látogatók számára is megtekinthető, a részletekről az ENSZ Bécsi Központ honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők.)

(Kép: UN Vienna)

A Világűrbizottság megvitatta és elfogadta a két Albizottság ez évi üléséről készült jelentést, illetve az „Általános véleménycsere” napirendi pont keretében széles körű eszmecserét folytatott, amelyben mintegy 30 ország és több nemzetközi szervezet adott számot tevékenységéről. Ezután a küldöttek az évek óta a Világűrbizottság naprendjén szereplő űrpolitikai és szakmai témákban mondhatták el véleményüket. A Bizottság a Jogi Albizottság javaslatára, több küldöttség támogatásával egyetértett azzal, hogy a „Space 2030 agenda” napirendi pont jövő évtől kerüljön fel a COPUOS napirendjére. Ugyancsak elfogadták, hogy 2019-től új napirendi pontként „A világűr felderítése (exploration) és az innováció” is kerüljön a napirendre. A Bizottság tudomásul vette, hogy az ENSZ öt régiója közül három bejelentette személyi javaslatát a Világűrbizottság következő (2020–2021) periódusa tisztségviselőinek személyére. A Bizottság tudomásul vette, hogy Latin-Amerika képviseletében Ricardo Gil Ochoa (Kolumbia) lesz a Bizottság második alelnöke. Nyugat-Európa jelöltje a Tudományos és Technikai Albizottság elnöki tisztére Natália Archinard (Svájc), aki a Külügyminisztérium munkatársaként már hosszabb ideje képviseli hazáját a COPUOS-ban és az ESA egyes bizottságaiban. Végül, de nem utolsósorban tíz év elteltével ismét Kelet-Európa jelölhette a COPUOS elnökét. Régiónk jelöltje ezúttal ismét Románia képviselője lett Ioan-Marius Piso személyében, aki az 1990-es évek közepe óta képviseli hazáját a COPUOS-ban és jelenleg a Román Űrügynökség (ROSA) elnöke, akinek ehelyütt is gratulálunk. (Tíz éve, a 2010–2011-es ciklusban Dorin Prunariu román űrhajós, a ROSA akkor elnöke lett a COPUOS elnöke, de az akkori jelöltek között e sorok írója is ott volt.)

(Kép: UN Vienna)

Az ülésszakon a szokásoknak megfelelően 22 szakmai előadás is elhangzott. Ezek közül kettőt portálunkon hamarosan részletesen ismertetünk, a többinek a vetített anyaga és az előadás hangfelvétele az OOSA honlapján elérhető.

Magyarországot Dán Károly nagykövet vezetésével hazánk Állandó Képviseletének diplomatái képviselték a UNISPACE+50 rendezvényen és a COPUOS ülésszakán. Sajnálatos módon magyar technikai előadás idén sem volt, sőt, még magyar felszólalás sem hangzott el, sem a UNISPACE+50-en, sem pedig a COPUOS-on (utóbbira az elmúlt negyedszázadban nem volt példa). A csekély magyar aktivitás annál is inkább sajnálatos, mert a szomszédos országok közül (a házigazda Ausztriát természetesen nem is számítva) például Románia nemcsak a UNISPACE+50 magas szintű megemlékezésén szólalt fel, hanem a Román Űrügynökség (ROSA) a kiállításon is önálló standdal jelent meg, a COPUOS ülésén pedig a tőlük megszokott aktivitással vettek részt. Ezért nem meglepő, hogy a COPUOS második, a kelet-európai csoport részéről delegált elnöke ismét Románia küldötte lesz.