Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Nemzetközi tervek: Hold-falutól a Marsig
(Rovat: Űrpolitika - 2015.10.15 07:15.)

Űrügynökségek vezetői beszéltek jövőbeli tervekről a 66. Nemzetközi Világűrkongresszuson.

Október 12-16. között zajlik Jeruzsálemben a Nemzetközi Világűrkongresszus. A több mint kétezer látogatót vonzó rendezvény hétfői első plenáris ülésén különböző űrügynökségek vezetői tekintették át a legújabb eredményeiket és beszélgettek az aktuális űrkutatási témákról. Idén Isaac Ben-Israel (az Izraeli Űrügynökség elnöke), Charles Bolden (a NASA adminisztrátora), Xu Dazhe (a kínai űrügynökség, a CNSA adminisztrátora), Igor Komarov (az orosz Roszkoszmosz elnöke), Krisha Murthy (az Indiai Űrkutatási Szervezet tudományos főtitkára), Naoki Okumara (a JAXA, a Japán Űrügynökség elnöke), valamint Jan Wörner (az Európai Űrügynökség főigazgatója) vettek részt a beszélgetésen.


Űrügynökségek vezetői az IAC hétfői napján tartott plenáris ülésen.

A japán Okumura a távérzékelés jelentőségét emelte ki, melynek segítségével felkészülhetnek az országukat sújtó természeti katasztrófákra. „Jelenleg Japánban a vulkánok és az árvizek miatt szenvedünk” – mondta az elnök. Az orosz Komarov egyik hozzászólásában jelezte, hogy a Nemzetközi Űrállomás programjában résztvevő államok körét kellene bővíteni.

Wörner egy új nemzetközi összefogást igénylő misszió, a Hold-falu ötletét vetette fel, amelyet a Hold távolabbi oldalára terveznek. „Egy inspiráló projektet szerettem volna az ESA számára. Robotokkal fog történi ez? Emberekkel? Ennek végiggondolásáról szól a Hold-falu. Ha valakinek van jobb ötlete, szívesen csatlakozunk hozzá. De egyelőre nincsen jobb, ezért menjünk a Holdra. Együtt.” Bolden támogatta az égitestre irányuló új európai kutatásokat, de jelezte, hogy a NASA nemrég bejelentett terveiben a Mars emberes elérése szerepel, és ennek kulcsfontosságú eleme az Orion program, amelyben az ESA is részt vesz.

A kínai űrügynökség képviseletében Dazhe a jelenleg futó és a tervezett projektekről nyilatkozott. Kína új űrállomásáról is beszélt, amelyet 2018-ban indítanak majd, a három modul 2022-re lesz működőképes – az űrállomáson nagy hangsúlyt fognak helyezni a különböző kísérletekre. Emellett Kína saját űrtávcsövet szeretne Föld körüli pályára állítani, de új generációs indítórakétákról valamint kínai emberes marsi missziókról is szó esett.

A jelenlegi európai helyzetre reagálva Wörner azt is jelezte, hogy szerinte az űr segíthet abban is, hogy az emberek ne váljanak menekültekké.

A hétfői nap során egy előadásban bemutatták a francia–izraeli kooperációban megvalósuló Vegetation and Environment monitoring on a New Micro-Satellite (VENUS) műholdat is. A francia CNES és az Izraeli Űrügynökség együttműködésben készülő távérzékelési műholdon egy speciális kamerát helyeznek el, amely segítségével nagyfelbontású felvételekkel tudják monitorozni a növényzetet és a környezetet. A műholdat 2016-ban bocsátják majd Föld körüli pályára, a tervezett tömege 460 kg.

A Világűrkongresszuson nem csak tudományos előadások hangzanak el, a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek az űriparra is. Az űripari cégek idén nem csak egy kiállításon tudnak megjelenni, hanem számos olyan beszélgetésen és rendezvényen részt vehetnek (a kongresszus többi látogatójával együtt), ahol ipari lehetőségekről esik szó.

A 2014-ben Kanadában megrendezett Nemzetközi Világűrkongresszusról szóló cikkünkben foglalkoztunk az egyik akkori kiállítóval, a Berlin Space Technologies céggel. A cég alapítója 2003-ban még az Európai Űrügynökség ösztöndíjával vett részt élete első IAC konferenciáján a németországi Bréma városában, idén pedig a jeruzsálemi rendezvény második napján az egyik plenáris beszélgetésének volt meghívott résztvevője, egy több mint húsz fős vállalkozással a háta mögött. „Az új űrgazdaságtan – egy új korszak hajnala vagy a következő gazdasági lufi?” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen négy másik cég képviselőjével együtt fejtette ki a véleményét arról, hogy ugyan az űrszegmens számtalan piaci lehetőséget kínál, de ugyanakkor a rendelkezésre álló források limitáltak.


Kerekasztal-beszélgetés ipari résztvevőkkel. Tom Segert a kép jobb oldalán látható.

A keddi program részeként az ESA idén megválasztott főigazgatója, Jan Wörner tartott sajtótájékoztatót. Előadásának első felében összefoglalta az elmúlt év legfontosabb momentumait és sikereit, ahol kiemelte Magyarország csatlakozását az űrügynökséghez. A jövőbeli tervek ismertetése közben részletezte a nyitottság, az új ötletek és a változás fontosságát, melyek elengedhetetlenek a fejlődéshez. Emellett kitért az eddig felhalmozott tudás továbbadására és az információ megosztására.


Johann-Dietrich Wörner ESA-főigazgató a sajtótájékoztatón.

A főigazgató véleménye szerint az új projekteket az emberek igényei alapján kell megtervezni, egyúttal a tervezés folyamán nagyobb hangsúlyt kell fektetni a rizikófaktorokra és a határidők betartására. Az igazgató globális skálában gondolkodik, célja a nemzetek között tornyosuló falak ledöntése, egyben törekszik arra is, hogy a Föld országai együtt kezeljék az egész emberiséget érintő kardinális kérdéseket, mint a klímaváltozás vagy a Hold kutatása.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021