Falcon-9 rakéta indíthatja a türkmén műholdat
(Rovat: Űrpolitika, SpaceX , Lássuk és halljuk egymást - 2013.06.24 07:15.)

A gyártó Thales Alenia Space – némi kitérő és a kínaiakat sújtó amerikai szigorítások után – a SpaceX vállalatot bízta meg a start lebonyolításával.

Türkmenisztán első műholdja 2014 végén vagy 2015 elején indulhat. A 15 éves élettartamúra tervezett, távközlési feladatokat ellátó geostacionárius űreszköz a Spacebus 4000 C2 platformra épül. A Thales Alenia Space 2011 novemberében kapta a megbízást a türkmén kormánytól. Az eredeti elképzelések szerint a műholdat egy kínai Hosszú Menetelés hordozórakétával állították volna pályára. Mivel azonban bizonyos felhasznált alkatrészek amerikai eredetűek, és az Egyesült Államok szigorodó exportkorlátozó rendelkezései ez esetben tiltják a kínai startot, más megoldás után kellett nézni.

Miközben nemrég az USA általában még könnyített is a korlátozásokon (International Traffic in Arms Regulations, ITAR) a műholdalkatrészekkel kapcsolatban, Kína viszonylatában a tiltás megmaradt. Sőt újabb alkatrészek is felkerültek a külügyminisztérium által vezetett tiltólistára. Így – legalábbis egy időre – megtorpedózhatták a francia-olasz űripari cég „ITAR-mentes” megoldását. Az elmúlt évtizedben ugyanis az európai cég számos távközlési műholdat tudott úgy szállítani külföldi megrendelésekre, hogy azok az amerikai szabályozást megkerülve lényegesen olcsóbban, kínai starttal juthattak ki a világűrbe (öt ilyen már repül, három másik műholdra szerződtek). A Thales Alenia Space most újra kell gondolja az ITAR-mentes holdjainak terveit és új beszállítók után is kell nézzen. A mostani esetben azonban ehhez feltehetően már túl késő volt.

Iparági szakértők szerint az USA most már nem csak arra figyel, hogy stratégiailag fontos részegységek ne juthassanak el Kínába. Akár a legegyszerűbb alkatrészek tiltólistára vételével azt is meg akarja akadályozni, hogy nyugat-európai műholdgyártók vagy -üzemeltetők Kínával üzleteljenek a Hosszú Menetelés rakéták használatával kapcsolatban. A kínai startlehetőség kútba esésével a türkmén műhold számára két esélyes jelölt maradt, az európai Ariane-5 és az amerikai Falcon-9 rakéta. Végül az amerikai SpaceX magánvállalat az értesülések szerint kb. 60 millió dolláros ajánlatával nyerte el a megbízást.

A korlátozó rendelkezések az 1990-es évek végén születtek, miután két, kínai rakétákkal felbocsátott amerikai távközlési hold is odaveszett. Az amerikai kormányzat úgy látta, hogy a balesetek okainak közös, részletes kivizsgálása egyúttal túl sok hasznos információhoz juttatta a kínaiakat. Márpedig a rakétatechnológia katonai célra is alkalmazható, és a kereskedelmi műholdindítási megrendelések révén sem szerették volna segíteni az ázsiai ország ilyen irányú fejlesztéseit. Azóta persze a világ nagyot változott. A kínai belső piac (új távközlési, navigációs, földmegfigyelő és egyéb célú holdak) és az emberes űrrepülési program okán bőven elegendő megrendelés van a Hosszú Menetelés rakéták több típusára. Emlékezetes például, hogy 2011-ben már több űrindítást hajtottak végre Kínából, mint az Egyesült Államokból. Biztosítási szempontból a Hosszú Menetelés rakéták – az utóbbi években produkált alacsony hibaszázalékuk hatására – ráadásul majdnem olyan kedvező költségűek, mint az ugyancsak megbízhatónak számító európai Ariane rakéták.

Hogy az európai műholdgyártó végül tesz-e újabb erőfeszítéseket az ITAR megkerülésére, az jórészt a SpaceX teljesítményétől is függ. Ha ugyanis a Falcon-9 rakéták megbízhatónak bizonyulnak, és az áruk sem szökik fel, akkor a megrendelők számára kevésbé lesz kívánatos az olcsó kínai startlehetőség. Így nem lenne érdemes az ITAR-mentes változatot a kínálatban tartani.

A SpaceX Falcon-9 rakétájával kapcsolatos másik minapi hír szerint a németek új generációs radaros kémműholdjait (SARah) is valószínűleg ők állítják majd pályára. A három űreszköz indítására vonatkozó megállapodást még a német törvényhozásnak is szentesítenie kell. Az OHB által építendő két kisebb SARah hold egy Falcon-9-cel, az Astrium által gyártandó nagyobb egy másikkal startolna. (A német hadsereg most működő első generációs radaros műholdrendszere, a SAR-Lupe öt tagját orosz rakétákkal indították.)