Nemzetközi Világűrkongresszus – Űrtechnológia mindenkiért
(Rovat: Űrpolitika - 2012.10.03 07:15.)

Kína lehetségesnek tartja, hogy megnyitja majd űrállomását a nemzetközi közösség előtt. Nápolyból jelentkezünk, a 63. Nemzetközi Világűrkongresszus helyszínéről.

A 63. Nemzetközi Világűrkongresszust az idei esztendőben 2012. október 1-5. között Nápolyban tartja a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (International Astronautical Federation, IAF), és közösen rendezi testvérszervezeteivel, a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiával (International Academy of Astronautics, IAA) és a Nemzetközi Űrjogi Intézettel (International Institute of Space Law, IISL). A hétfői plenáris ülésen az űrügynökségek vezetői fogalmazták meg gondolataikat az elmúlt egy évvel és a jövővel kapcsolatban. A beszélgetésen Charles Bolden (NASA adminisztrátora), Szergej Szaveljev (Roszkoszmosz igazgatóhelyettese), Jean-Jacques Dordain (ESA igazgatója), Keije Tachikawa (JAXA elnöke), Steve MacLean (a kanadai CSA elnöke), Yafeng Hu (a kínai űrügynökség elnökhelyettese), P.S. Veeraghavan (az indiai ISRO elnökhelyettese) és Enrico Saggese (olasz űrgyünökség, az ASI elnöke) vettek részt a beszélgetésen. Dordain arról beszélt, hogy az együttműködés ugyan általában lassabb, mint a versengés, de hosszú távon megbízhatóbb és fenntarthatóbb megoldásokat eredményez. Példaként hozta fel, hogy az ESA működési rendszere miatt egy-egy küldetésről sokszor kell a tagországokkal egyeztetni, és ez hozzájárul ahhoz, hogy a lehetséges hibák számát csökkentsék. Bolden kiemelte, hogy a Curiosity rover landolása a Marson ugyan amerikai színekben történt, de nemzetközi együttműködésben készült. A kanadai MacLean kiemelte, hogy a Nemzetközi Űrállomás mellett a nemzetközi együttműködés egy másik példája a James Webb-űrtávcső, amely amerikai-európai-kanadai együttműködésben készül. Az űrtávcsövet 2018-ban tervezik felbocsátani, és NASA történetének második adminisztrátoráról, az Apollo programban is tevékenyen részt vevő James E. Webbről nevezték el.

Plenáris ülés az űrügynökségek vezetőivel.

Szóba került a kínai együttműködés is. A kongresszus résztvevőitől hatalmas tapsot kapott Yafeng Hu, amikor egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a kínai űrállomás nyitva fog állni a nemzetközi űrhajósok előtt. Bolden egy másik kérdésre azt felelte, hogy technikailag érdekli egy esetleges kínai együttműködés, de politikai okokból nincs lehetősége a NASA-nak hivatalos kapcsolatot létesítenie a kínai CNSA-val.

A plenáris ülést követően kezdődtek a technikai szekciók, többek között oktatás, kultúra, jog, történelem témák mellett űrorvostan, fizika, űrkommunikáció, rakétameghajtás, napenergia és egyéb mérnöki és természettudományi témakörökben. Délután tartotta az IAF az évi rendes közgyűlését. Ezen 24 új tagszervezet felvételéről döntött a szervezet, és mivel öt tagszervezetnek megszűnt a tagsága, összesen 19 új tag lett a mérleg eredménye. Ezzel 245 tagszervezetet számlál az 1951-ben alapított nemzetközi szövetség.

Kulturális műsor az esti nyitóünnepségen.

A szokásoktól eltérően este került sor a nyitóünnepségre, mediterrán stílusban némi késéssel. Ezen Jean-Jacques Dordain, az ESA igazgatója elevenítette fel személyes gondolatait az 1928-ban Nápolyban született Luigi Napolitano professzorról, akit az olasz űrkutatás atyjának tekintenek. A megemlékezéshez csatlakozott a néhai professzor felesége, Liliana Boccolini és fia, Fernando Napolitano. Beszédükben Olaszország hozzájárulását hangsúlyozták az ESA tevékenységéhez, illetve azt, hogy az űrtechnológia és az űrtudományok mindenkihez szólnak.

Roberto Vittori olasz ESA-űrhajós beszél a törékeny Földről.

Az 1991-ben elhunyt professzor életét bemutató film után egy egyórás kulturális produkció következett, majd Roberto Vittori olasz ESA-űrhajós beszélt arról, milyen törékeny a Föld a Nemzetközi Űrállomás kupolájából nézve. Az 1964-ben született olasz tesztpilóta az 1998-as ESA válogatáson lett európai űrhajós. Ő az első európai, aki kétszer látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást, és ő volt az utolsó nem amerikai, aki az űrrepülőgéppel repült. Az STS 134-es küldetés során küldetésszakértőként tevékenykedett. A megnyitóünnepség zárásaként Berndt Feuerbacher, az IAF elnöke, közösen Madhavan Nair IAA elnökkel és Tanja Masson-Zwaan IISL elnökkel, hivatalosan is megnyitotta a 63. Nemzetközi Világűrkongreszust. Az ünnepséget követő állófogadás, amelyet olaszos számítások alapján szerveztek meg, a résztvevők többsége szerint elmaradt...

Az idei kongresszus szervezői és védnökei.

A keddi nap folytatódott a konferencia programja. A reggeli plenáris ülés ipari résztvevőkkel a kis és közepes méretű műholdak növekvő szerepéről szólt, amelyek segítségével egyrészt jelentős költségcsökkenés érhető el, ugyanakkor megbízható hozzáférést kínálhatnak az űrhöz. A nap a technikai szekciók előadásaival folytatódott.