Gagarin útjára emlékeztek
(Rovat: Űrpolitika, Hazai kutatóhelyek és űripar , Gagarin 50 - 2011.10.07 07:30.)

A fokvárosi Nemzetközi Világűrkongresszus csütörtöki napján Gagarin útjára emlékeztek űrhajósok, és egy különleges telefonhívás is érkezett.

A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (International Astronautical Federation, IAF), a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (International Academy of Astronautics, IAA) és a Nemzetközi Űrjogi Intézet (International Institute of Space Law, IISL) által szervezett Nemzetközi Világűrkongresszus negyedik napján egy különleges plenáris ülésre került sor. Az ülésen négy űrhajós osztotta meg gondolatait arról, hogyan hatott rájuk Gagarin 1961-es űrrepülése, és mi motiválta őket abban, hogy űrhajósnak jelentkezzenek. A beszélgetésen az orosz Valerij Rjumin (Szojuz, Szaljut, Mir és Shuttle repüléseken is részt vett), az amerikai Catherine Coleman (Shuttle, Szojuz és ISS repülések), a német Thomas Reiter (1995-ben és 2006-ban összesen 350 napot töltött a világűrben) és a japán Chiaki Mukai (95-ben a Columbián, 98-ban a Discovery-n repült) vett részt.

Űrhajósok a plenáris ülésen

A plenáris ülés közepén egyszer csak elkezdett csörögni az egyik telefon. A közönség soraiból csak annyit lehetett látni, hogy Catherine Coleman feláll a színpadon, odamegy a táskájához, kiveszi a mobilját és felveszi, majd halkan beleszól. Kicsivel később félbeszakította az éppen beszélő Thomas Reitert: „Elnézést Thomas, de a vonal túlsó végén Mike van élőben.” – majd a közönség felé fordult, és mikrofonját a mobilja hangszórójához tette, így a teremben mindenki hallhatta, ahogyan a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről Mike Fossum, a 29. ISS expedíció parancsnoka élőben köszönti a Nemzetközi Világűrkongresszus résztvevőit. A közönség soraiból még egy kérdést is feltettek az ISS parancsnokának. „Jelenleg a különböző nemzetek űrhajósai mind a saját országuk zászlaját viselik a ruhájukon. Nem lenne jobb, ha egy egységes, az egész Földet jelképező zászlót viselnének, jelképezve, hogy minden embert képviselnek?” Mike konkrétumok nélkül hárította a kérdést, majd az űrállomáson az űrhajósok folytatták az ebédidő alatti pihenést, a fokvárosi plenáris ülésen lévők pedig a beszélgetést.

Haidegger Tamás előadása űrtávsebészetről

A délutáni egyik szekcióülésen egy magyar érdekeltségű előadás is elhangzott. Haidegger Tamás, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Irányítástechnikai és Informatika Tanszékének képviseletében érkezett a konferenciára, és űrtávsebészetről tartott előadást. A távvezérelt robotok sebészeti alkalmazása lehetőségének koncepciója 30 évvel ezelőtt került publikálásra a NASA egyik technikai jelentésében. Az első kísérleti rendszerek csak 15 évvel később jelentek meg, viszont mára már mindennapossá váltak a nyugati világban. Évente közel 300 000 műtétet hajtanak végre a legsikeresebb da Vinci robottal. Ugyanakkor a nagy távolságokra történő teleoperáció számos mérnöki problémája mind a mai napig nem megoldott. Elsősorban a jelátvitelnél jelentkező késleltetés és az általa okozott stabilitási gondok jelentenek komoly akadályt. A szerzők munkájukban klasszikus és modern irányítási algoritmusokat alkalmaztak a késleltetés kezelésére. Eredményeiket egy űrtávsebészeti robot modelljén, szimulációs környezetben értékelték ki.

Vacsora a kongresszus magyar résztvevőinek

A csütörtöki este során a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) egy önköltséges vacsorát szervezett a fokvárosi kongresszus magyar résztvevőinek. A MANT a tavalyi, Prágában tartott világűrkongresszuson hívta össze először szervezett formában egy közös beszélgetésre a konferencia magyar résztvevőit. Idén az egyik fokvárosi étteremben tartott összejövetelen négy magyar résztvevő találkozott: Bacsárdi László (BME, a Nyugat-Magyarországi Egyetem valamint a Magyar Asztronautikai Társaság színeiben), Bálint Tibor (NASA), Haidegger Tamás (BME), valamint Jambrich Melinda (az Űrvilág képviseletében).