Az Amerikai Egyesült Államok új űrpolitikája
(Rovat: Űrpolitika, A nemzetbiztonságért - 2006.10.25 19:10.)

2006. augusztus 31-én George W. Bush elnök jóváhagyta az USA új átfogó, a világűrbeli tevékenységre vonatkozó irányvonalát.

A legutóbbi ilyen hivatalos irat 1996-ban készült. (Vagyis az azóta készült űrtervek nem ilyen szintű dokumentumok voltak.) A dokumentumnak jelenleg csak a „nem titkos” részét hozták nyilvánosságra.

Ez a tíz oldalas szöveg a bevezetőben az űr hasznosításának elterjedésével indokolja az új stratégiát. „Ebben az új évszázadban azok, akik hatékonyan használják ki a világűr lehetőségeit, tovább növelhetik jólétüket és biztonságukat és jelentős előnyre tesznek szert másokkal szemben. A cselekvés szabadsága a világűrben legalább annyira fontos az USA számára, mint a levegőben vagy a tengeren. Az Egyesült Államoknak erőteljes, hatékony és eredményes űrbeli cselekvőképességének kell lennie, hogy bővítse tudományos ismereteit, növelje gazdasági jólétét és megerősítse nemzetbiztonságát.”

A programban továbbra is benne van a Naprendszer emberes és robotos felfedezése („az emberi jelenlét kiterjesztése a Naprendszerre”) és több helyen említi a békés célú kutatást és felhasználást nemzetközi együttműködésben, de a hangsúly a nemzetbiztonságon, a hírszerzésen és a külpolitikai érdekek védelmén van.

A szöveg kifejti, hogy az „USA elkötelezte magát a világűr felderítése és békés célú felhasználása mellett, minden nemzet által és az egész emberiség érdekében. Ezzel az elvvel összhangban a békés felhasználás megengedi az USA védelmi és hírszerzési tevékenységeit a nemzeti érdekek szolgálatában.”

„Az USA az űrtevékenységet – beleértve a földi és az űrszegmenst is – nemzeti érdekei szempontjából létfontosságúnak tartja. Ezzel egyetértésben az USA megőrzi jogát a világűrben való szabad tevékenységhez...”

„Az USA ellenáll olyan szerződések, korlátozások létrehozásának, amelyek megakadályoznák vagy korlátoznák az USA űrtevékenységét. Fegyverkezés-korlátozási egyezmények nem csorbíthatják az USA jogát arra, hogy nemzeti érdekeinek megfelelően kutasson, fejlesszen, teszteljen, eszközöket működtessen és más tevékenységet folytasson a világűrben.”

A új stratégia „tegyen lehetővé egy erőteljes tudományos-technológiai bázist, ami támogatja a nemzetbiztonság védelmét és a civil űrtevékenységet”. Ezzel összefüggésben a szakértők képzését kiemelt fontosságúnak tartja – több felmérés is a tudományos és mérnöki pályákra jelentkezők számának csökkenését mutatja az USA-ban.

„Az USA nemzetbiztonsága kritikusan függ az űrrendszereitől, és ez a függés a jövőben nőni fog.” Ezért szükséges, hogy kifejlesszenek és üzembe helyezzenek olyan űrrendszereket, amelyek továbbra is előnyhöz juttatják az USA-t és támogatják védelmét és hírszerzését. A szöveg (legalábbis a nyilvánosságra hozott része) védelemről és hírszerzésről szól, ezt az irányultságot erősítette meg a Fehér Ház szóvivője is. Szerinte a direktíva nem jelent eltolódást a politikában. Hangsúlyozta, hogy az űr védelmi célokra való használatának fogalma különbözik a fegyverkezési célokra való használat elképzelésétől. A Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint szükséges volt újrafogalmazni az irányelveket, hogy megfeleljenek annak a ténynek, hogy a világűrbeli tevékenység egyre fontosabb része az USA gazdasági és szárazföldi biztonságának. Elemzők szerint azt is tükrözi az irat, hogy az USA hadserege napjainkban is jelentősen függ az űrbe telepített kommunikációs, navigációs és megfigyelő műholdrendszerektől. Sok szakértő a programban az űrfegyverkezés újraindításának lehetőségét látja. Erre több jel utal a szövegben is:

• Az USA fenntartja a jogot, hogy megakadályozza ellenfeleinek űrtevékenységét – az elmúlt háborúk esetéből tanulva felmerülhet a kérdés: milyen alapon dönti el az USA, hogy egy másik nemzet űrprogramja sérti-e az ő érdekeit?
• Fenntartja a jogot, hogy szabadon és zavartalanul ténykedjen (vagyis bármit tegyen) az űrben. Valószínűsíthető, hogy ennek az ellenőrzése is a nemzeti érdekeket sértené (titkosság), így akár fegyvereket is lehetne telepíteni. (Ez persze eddig is így volt, hiszen jelenleg egyik nemzet sem tudja ellenőrizni a másik műholdjainak felszerelését.)
• A képességek és küldetések felsorolásában az „erő fokozása” és az „erő alkalmazása” kifejezések szerepelnek.

Az irat kitér a civil és kereskedelmi űrszektor felügyeletére, a nemzetközi együttműködésekre, az űrszemét kérdésére, a titkosság kérdésére és a nukleáris erőforrások használatára. Utóbbinál kijelenti, hogy ahol a nukleáris áramforrások biztonságosan használhatóak, illetve jelentősen növelik a küldetés hatékonyságát, ott az USA használni fogja őket. (Ezek ma radioizotópos termoelemes rendszerek, a felrobbanás veszélye nélkül; veszélyt az esetleges lezuhanásuk jelenthet. De a jövőben nem lehetetlen atomerőművek használata sem, bár ez ellen erőteljesen tiltakoznak a környezetvédők.- A ford.) Az ilyen eszközök felbocsátása elnöki engedélyhez kötött, a műszaki biztonsági ellenőrzést az energiaügyi minisztérium által felállított bizottság fogja elvégezni, és a küldetés operátorának felelősségét is megállapítja.