Irán is az űrben
(Rovat: Űrpolitika, Kis űreszközök nagy szerepe - 2005.10.28 19:31.)

Volt idő, amikor az űr csak két ország „felségterülete” volt. Ma már azonban egyre-másra lépnek be országok az űrklubba. Néha olyanok is, amelyekről nem is gondolnánk.

Amint nemrégiben hírt adtunk róla, október 27-én Pleszeckből egy Kozmosz-3 rakéta startolt. A hordozóeszköz egyszerre több műholdat is pályára állított: az európai „egyetemista műholdat”, a SSETI Expresst, a brit térképezőholdat, a TopSatot, a kínai erőforráskutató és katasztrófa-felderítő Peking-1-et és a világ első iráni műholdját, a Sinah-1-et.

Irán először 2003 januárjában jelentette be szándékát, miszerint önerőből másfél éven belül műholdat kíván felbocsátani. Miután a bejelentést az iráni védelmi miniszter tette meg, rögtön nyilvánvaló volt az eszköz inkább politikai, mintsem tudományos célja. (Ne feledjük: a Szputnyik-1 üzenete is az volt Amerika számára, hogy a Szovjetunió a Föld bármely pontját el tudja érni rakétáival. Egy sikeres iráni űrstart üzenet az amerikaiaknak, hogy nincsenek biztonságban még az óceán túloldalán sem. Ehhez már csak a mindenáron való „békés célú atomfejlesztések” mozaikdarabkáit kell illesztenünk, és világosan kiderülnek Irán (űr)szándékai. És akkor még az Izraelel kapcsolatos „célokat” még nem is említettük…)

A bejelentés akkor a már folyamatban lévő kutatásokra támaszkodott, javában folyt az iszlám országban egy felderítőhold és a feljuttatásához szükséges hordozóeszköz fejlesztése. Az űrklubba való belépést azonban a nagypolitika játszmái vargabetűkre is késztették. Oroszország – félvén, hogy az Irak lerohanásával Iránhoz érzékeny közelségbe került USA és a hagyományosan ellenséges Irán között nyílt konfliktus robban ki – bevetette rábeszélőképességét, hogy az első „iszlám műholdat” az ő közreműködésével, a semleges Pleszeckből, orosz rakétán bocsássák fel. Az orosz erőfeszítések sikerrel jártak, így a Sirhan program keretében Iránból tervezett startot áthelyezték Pleszeckbe. A Poljot tervezőiroda ezek szerint két eszközt, a most sikeresen pályára állított Sinah-1-et és a három-négy hónap múlva indítandó Mesbah nevű műholdat készít az iráni tervek felhasználásával az iszlám ország számára, és ezeket a Kozmosz-3 rakétával pályára is állítják.

A nanohold kategóriába tartozó kis szerkezet 20 kg-os tömegével nem számít különlegesnek, és a kis tömegből következtetve túl bonyolult szerkezet sem lehet. Kamerája a Földet fogja pásztázni, de elsődleges küldetése üzenni Amerikának (és a világnak). Az üzenet mellett azonban az űrrajongók is feljegyezhetnek egy újabb kuriózumot: pályára állt Irán, és az egész iszlám világ első űreszköze.