Bajkonur – a következő ötven év
(Rovat: Űrpolitika, A Szojuz és a Progressz - 2005.06.13 07:14.)

Az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács június 8-án ratifikálta a kazahsztáni Bajkonur Kozmodrom következő fél évszázadra történő „bérleti megállapodását”.

Bajkonur május végén ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. Az akkor teljes titokban kiépített Bajkonur Kozmodrom (mely megtévesztésből nem a Bajkonur nevű település mellett épült) szolgált a Szputnyik-1 és a Szputnyik-2 (Lajka) 1957-es, a Gagarin által repült Vosztok-1 1961-es indításának űrközpontjaként. Éppúgy Bajkonurból indultak a Voszhod és Szojuz űrhajók (köztük a Szojuz-36-on Farkas Bertalan), valamint a bolygóközi űrszondák, az űrállomások és űrállomás-modulok, illetve 1988-ban a szovjet Burán űrrepülőgép.

1957. szeptember 22-én egy U2-es kémrepülőnek köszönhetően az Egyesült Államok már tudott a bajkonuri előkészületekről

A Szovjetunió 1991-es felbomlását követően Bajkonur egy régi-új állam, Kazahsztán területére került. Kazahsztánnak akkortájt ez volt a legnagyobb értéke, ezért többen szuverén orosz területnek szerették volna az űrközpontot megtartani. Végül bérleti díj fizetése ellenében Oroszország szabadon használhatta Bajkonurt. Az évek során voltak kisebb-nagyobb súrlódások, mivel az oroszok nem mindig fizettek a megfelelő időben, több hordozórakéta a kazah területekre zuhant vissza, illetve volt, amikor hangárszerelés közben több kazah is életét vesztette. Mégis mindezen problémák Bajkonur üzemeltetésében nem okoztak komolyabb fennakadást (hacsak az nem, hogy az ott szolgáló mérnökök, kutatók többször egyáltalán nem kaptak fizetést, s ha kaptak is, sokszor nem készpénzben fizetett az orosz állam).

2004 januárjában az orosz Állami Duma (az alsóház) elfogadta a Bajkonur 2050-ig történő további bérléséről szóló megállapodást. Az orosz fél évi 115 millió dollárt fizet ezentúl az űrközpont használatáért. Körvonalazódott továbbá az is, hogy egy új indítóállás is épül majd az űrkomplexumban. Május 25-én Putyin elnök is aláírta a megállapodást.

Az 50. évfordulóra, június 2-án Bajkonurban találkozott egymással Vlagyimir Putyin orosz és Nurszultan Nazarbajev kazah elnök, akik megállapodtak arról is, hogy Bajkonurt ezentúl Oroszország és Kazahsztán közösen használhatja. Kazahsztán ugyanis szeretné megvalósítani saját űrprogramját; ezzel mintegy megerősítve az Anatolij Perminov, az Orosz Űrhivatal vezetője által már egy május 27-én tartott sajtókonferencián bejelentett részleteket: még 2005-ben megkezdik Bajkonur bővítését. A kazahok által építendő Bajterek Indítóállás 2008-2009 körül készül el, elsősorban Angara hordozórakéták indítására használják majd. Továbbá Kazahsztán ez év december 25-én elindítja első műholdját, a Kazsat-1-et. Június 8-án az orosz parlament felsőháza, a Föderációs Tanács igent mondott a Putyin elnök és az alsóház által már elfogadott megállapodásra.

Az utóbbi évtizedben rendszeresen hallani lehetett arról, hogy Oroszország új űrközpont után néz, olyan után, amely sokkal olcsóbb és hatékonyabb lehet a kiöregedő Bajkonurnál. Szóba jöttek orosz területen átalakítandó űrközpontok, orosz területen felépítendő új űrközpont, illetve egy az Egyenlítőhöz közel fekvő szigeten felépítendő kozmodrom. Ma úgy tűnik, Oroszországnak legalább a következő fél évszázadban szüksége van Bajkonurra, arra nincs megfelelő alternatíva.